Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-03-15 / 4. szám

A társaság az 1909 : II. t.-c. rendelkezései­hez képest Magyarország területére egy magyar állampolgárt, mint helyettest állít. Ezen engedélyből kifolyólag egyúttal a ne­vezett társaság az engedély iránt beadott kér­vényében tett kijelentéséhez képest: 1. Aláveti magát az ezen engedély alapján folytatott egész üzlete tekintetében az érvény­ben levő és jövőben megalkotandó magyar tör­vényeknek és rendeleteknek, úgyszintén a magyar bírói és közigazgatási hatóságoknak, továbbá lehetővé teszi a külföldi kikötőkben való ellen­őrzést és kijelenti, hogy külföldre való telepí­téssel vagy gyarmatosítással nem foglalkozik. 2. Szigorúan betartja az 1909 : II. t.-c. ren­delkezéseit, valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 1909. évi 57.000. B. M. sz. Utasítást, nemkülönben az érvényben levő és még kiadandó rendeleteket. Ellenkező eset­ben az engedély megvonható. 3. Az engedélyért a folyó 1922. évre a kivándorlási alap javára az engedélyokmány ki­állításától számított 1 hónap alatt 500 £ (öt­száz angol) font engedély díjat fizet a budapesti m. kir. központi állampénztárba. 4. A társaságnak az 1909 : II. t.-c. 8. §-ának rendelkezéseihez képest óvadékul törvényes ma­gyar értékben 500.000 (ötszázezer) korímát, helyettesének óvadéka gyanánt pedig 100.000 (egyszázezer) koronát kell letenni. Mindkét óvadék kamatai a letevőt illetik. 5. A társaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy Magyarország területén kivándorló­kat szállításra kizárólag a budapesti, illetve határirodái útján fogad el, ügynököket és köz­vetítőket kivándorlók szerzésére nem alkalmaz és ilyenektől kivándorlókat el nem fogad, to­vábbá, hogy külföldi expediensei, ügynökei és közvetítői Magyarország területére kiterjedőleg ügynöki működést kifejteni nem fognak. Yégül kötelezi magát a társaság, hogy érdekkörébe tartozó és a vele üzleti összeköttetésben álló gőzhajótársaságoknál oda fog hatni, hogy ezek által magyarországi kivándorlóknak törvény­ellenes szállítása ne történjék. 6. Kötelezi magát a társaság arra, hogy magyarországi felnőtt kivándorlónak fedélközi, illetőleg Ill-ad osztályú viteldíját, a behajózási kikö'tőből számítva, azon viteldíjon alul, amely a legnagyobb transatlanti gőzhajóstársaságok­nál érvényben áll, nem fogja megállapítani addig, míg egy nem engedélyezett társaság részéről újólag fellépő verseny által alacsonyabb viteldíjak szabására kényszerítve nem lesz. 7. A társaság ezen engedély alapján bre­meni és cherbourgi (vagy a fent körülírt adriai kikötőbeni) irodáiban folytatott üzletkörében is, a magyar törvényekben és rendeletekben meg­állapított könyveket fogja vezetn és aláveti magát annak, hogy a m. kir. beltigyminister megbízottja által a társaság ezen üzletkörére vonatkozó ügykezelését bármikor megvizsgál­hassa, a könyvekből kivonatot készíthessen és általában az iroda eljárását ellenőrizhesse. A bremeni ós cherbourgi (vagy a fent körülírt adriai kikötőbeni) irodáiban magyar kiván­dorlókkal kötött szállítási szerződések útján járó bélyegilletéket a társaság a m. kir. államkincs­tárnak beszolgáltatja. 8. A társaság minden általa szállított 12 éven felüli magyarországi kivándorló után 10 koronát, minden 12 éven aluli kivándorló után pedig 5 koronát fog a kivándorlási alap javára fizetni. Ugyanezen díjakat fogja fizetni előre váltott (prepáid) jeggyel utazó kivándorlók után. E díjak a hajóviteldíjakba bele vannak értve és azok a kivándorlóktól külön nem szedhetők ; ezeket a díjakat a társaság az oly I. és II. osztályú utasok után is fizeti, akiknek útlevelébe az utazás célja gyanánt „kivándorlás" van be­jegyezve. 9. Az amerikai fejadót jogosítva van a tár­saság az utasoktól külön beszedni. 10. A társaság köteles a magyarországi ki­vándorlókat Budapesten, illetőleg legkésőbb a magyar határállomáson olyként csoportosítani, hogy a kivándorlók feletti felügyelet az ő elő­nyükre csoportokban, vagy különvonatok szállí­tásánál minél hatályosabban gyakorolható és a kivándorlók útközben minden károsítástól meg­óvhatok legyenek. 11. A társaság a magyarországi kivándorlókat a magyar határ átlépése előtt a társaság költsé­gére orvosilag megvizsgáltatja arra nézve, hogy egészségi szempontból megfelelnek-e a tengeren­túli kikötőben meghatározott követelményeknek. A társaság köteles a magyar kivándorlókat lehetőséghez képest abba, az engedélyokmány­ban megnevezett európai kikötőbe irányítani, amely azon útvonal végpontján fekszik, amely ez állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbnek mu­tatkozik. Az útvonal megválasztását illetőleg a kivándorlókra nem szabad kényszert gyakorolni. 12. A társaság a határállomásról egyidejűleg elutazó minden 72 főből (2 vasúti kocsi) álló kivándorló-csoport részére egy magyarul beszélő vezetőt állít, aki a csoportot a kikötőig kíséri. Vezető csak a társaság állandó alkalmazottja lehet. 13. A társaság gondoskodni köteles arról, hogy a magyarországi kivándorlók a magyar határállomástól a kikötővárosig megtett vasúti útjukban, a társaság részéről előzetesen már megállapított étkezőállomásokon, egyszer napjá­ban kielégítő, tápláló, tiszta és meleg ebédet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom