Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)
1922-03-15 / 4. szám
A társaság az 1909 : II. t.-c. rendelkezéseihez képest Magyarország területére egy magyar állampolgárt, mint helyettest állít. Ezen engedélyből kifolyólag egyúttal a nevezett társaság az engedély iránt beadott kérvényében tett kijelentéséhez képest: 1. Aláveti magát az ezen engedély alapján folytatott egész üzlete tekintetében az érvényben levő és jövőben megalkotandó magyar törvényeknek és rendeleteknek, úgyszintén a magyar bírói és közigazgatási hatóságoknak, továbbá lehetővé teszi a külföldi kikötőkben való ellenőrzést és kijelenti, hogy külföldre való telepítéssel vagy gyarmatosítással nem foglalkozik. 2. Szigorúan betartja az 1909 : II. t.-c. rendelkezéseit, valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 1909. évi 57.000. B. M. sz. Utasítást, nemkülönben az érvényben levő és még kiadandó rendeleteket. Ellenkező esetben az engedély megvonható. 3. Az engedélyért a folyó 1922. évre a kivándorlási alap javára az engedélyokmány kiállításától számított 1 hónap alatt 500 £ (ötszáz angol) font engedély díjat fizet a budapesti m. kir. központi állampénztárba. 4. A társaságnak az 1909 : II. t.-c. 8. §-ának rendelkezéseihez képest óvadékul törvényes magyar értékben 500.000 (ötszázezer) korímát, helyettesének óvadéka gyanánt pedig 100.000 (egyszázezer) koronát kell letenni. Mindkét óvadék kamatai a letevőt illetik. 5. A társaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy Magyarország területén kivándorlókat szállításra kizárólag a budapesti, illetve határirodái útján fogad el, ügynököket és közvetítőket kivándorlók szerzésére nem alkalmaz és ilyenektől kivándorlókat el nem fogad, továbbá, hogy külföldi expediensei, ügynökei és közvetítői Magyarország területére kiterjedőleg ügynöki működést kifejteni nem fognak. Yégül kötelezi magát a társaság, hogy érdekkörébe tartozó és a vele üzleti összeköttetésben álló gőzhajótársaságoknál oda fog hatni, hogy ezek által magyarországi kivándorlóknak törvényellenes szállítása ne történjék. 6. Kötelezi magát a társaság arra, hogy magyarországi felnőtt kivándorlónak fedélközi, illetőleg Ill-ad osztályú viteldíját, a behajózási kikö'tőből számítva, azon viteldíjon alul, amely a legnagyobb transatlanti gőzhajóstársaságoknál érvényben áll, nem fogja megállapítani addig, míg egy nem engedélyezett társaság részéről újólag fellépő verseny által alacsonyabb viteldíjak szabására kényszerítve nem lesz. 7. A társaság ezen engedély alapján bremeni és cherbourgi (vagy a fent körülírt adriai kikötőbeni) irodáiban folytatott üzletkörében is, a magyar törvényekben és rendeletekben megállapított könyveket fogja vezetn és aláveti magát annak, hogy a m. kir. beltigyminister megbízottja által a társaság ezen üzletkörére vonatkozó ügykezelését bármikor megvizsgálhassa, a könyvekből kivonatot készíthessen és általában az iroda eljárását ellenőrizhesse. A bremeni ós cherbourgi (vagy a fent körülírt adriai kikötőbeni) irodáiban magyar kivándorlókkal kötött szállítási szerződések útján járó bélyegilletéket a társaság a m. kir. államkincstárnak beszolgáltatja. 8. A társaság minden általa szállított 12 éven felüli magyarországi kivándorló után 10 koronát, minden 12 éven aluli kivándorló után pedig 5 koronát fog a kivándorlási alap javára fizetni. Ugyanezen díjakat fogja fizetni előre váltott (prepáid) jeggyel utazó kivándorlók után. E díjak a hajóviteldíjakba bele vannak értve és azok a kivándorlóktól külön nem szedhetők ; ezeket a díjakat a társaság az oly I. és II. osztályú utasok után is fizeti, akiknek útlevelébe az utazás célja gyanánt „kivándorlás" van bejegyezve. 9. Az amerikai fejadót jogosítva van a társaság az utasoktól külön beszedni. 10. A társaság köteles a magyarországi kivándorlókat Budapesten, illetőleg legkésőbb a magyar határállomáson olyként csoportosítani, hogy a kivándorlók feletti felügyelet az ő előnyükre csoportokban, vagy különvonatok szállításánál minél hatályosabban gyakorolható és a kivándorlók útközben minden károsítástól megóvhatok legyenek. 11. A társaság a magyarországi kivándorlókat a magyar határ átlépése előtt a társaság költségére orvosilag megvizsgáltatja arra nézve, hogy egészségi szempontból megfelelnek-e a tengerentúli kikötőben meghatározott követelményeknek. A társaság köteles a magyar kivándorlókat lehetőséghez képest abba, az engedélyokmányban megnevezett európai kikötőbe irányítani, amely azon útvonal végpontján fekszik, amely ez állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbnek mutatkozik. Az útvonal megválasztását illetőleg a kivándorlókra nem szabad kényszert gyakorolni. 12. A társaság a határállomásról egyidejűleg elutazó minden 72 főből (2 vasúti kocsi) álló kivándorló-csoport részére egy magyarul beszélő vezetőt állít, aki a csoportot a kikötőig kíséri. Vezető csak a társaság állandó alkalmazottja lehet. 13. A társaság gondoskodni köteles arról, hogy a magyarországi kivándorlók a magyar határállomástól a kikötővárosig megtett vasúti útjukban, a társaság részéről előzetesen már megállapított étkezőállomásokon, egyszer napjában kielégítő, tápláló, tiszta és meleg ebédet,