Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-12-30 / 23. szám

erről a jelen rendeletre hivatkozással ide jelentés teendő. Budapest, 1922. évi november hó 30-án. A minister helyett: Ambróy s. k., rendkívüli követ és meghatalmazott minister. * 1. sz. melléklet. ad 62.074/6. számhoz. A m. kir. pénzügyminister 1922. évi 45.354. számú körrendelete az ú. n. utódállamok területén, avagy egyéb külföldöd lakó személyek terhén nyilvántartott közadóknak és az azok módjára beszedendő egyéb tartozásoknak ezekkel a személyekkel szemben való érvényesítésénél követendő eljárás és a viszonosságból folyó egyéb kérdések szabályozása, továbbá ezzel kapcsolatosan a belföldi hatóságaink és a külföld hatóságai közötti érintkezés módozatainak megállapítása tárgyában. (Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak, pénzügyigazgatósági kirendeltségnek, a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőnek, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalnak, valamennyi vidéki m. kir. állampénztárnak és a budapesti IX. ker. m. kir. állampénztárnak.) Az ú. n. utódállamok területén, avagy egyéb külföldön lakó személyek terhén nyilvántartott közadóknak és az azok módjára beszedendő egyéb tartozásoknak ezekkel a személyekkel szemben való érvényesítésénél követendő eljárás és a viszonosságból folyó egyéb kérdések szabályozása, továbbá ezzel kapcsolatosan a belföldi hatóságaink és a külföld hatóságai közötti érintkezés módozatainak megállapítása tárgyában — a m. kir. külügyminister úrral egyetértve — a következőket rendelem: A m. kir. ministertanáes a hazai hatóságoknak a külképviseleti hatóságokkal, s illetőleg a Budapesten székelő idegen külképviseleti hatóságoknak hazai hatóságainkkal mi módon való érintkezése tárgyában 1921 december 30-án tartott ülésében határozatot hozott, amely szerint hazai hatóságaink a Magyarországon székelő idegen külképviseleti hatóságokkal politikai vonatkozással nem bíró minden olyan ügyben, amelyben a közvetlen érintkezésre hazai tételes jogszabály, nemzetközi egyezmény, vagy a nemzetközi érintkezés formája tekintetében irányadó gyakorlat módot nyújt, közvetlenül érintkezhetnek. Minden más esetben azonban az érintkezésnek a m. kir. külügyministerium közvetítésével kell történnie, föltéve, hogy az ügy csekély jelentősége folytán nem mutatkozik indokoltnak ilyen esetekben is a közvetlen érintkezés megengedése (pl. felvilágosítások, értesítések adása stb.). , Eszerint a pénzügyi közigazgatási ügyek addig, míg e részben az egyes államokkal külön megállapodást nem kötünk, a közvetlen érintkezés alól általában ki vannak véve s így hazai hatóságaink a Magyarországon székelő külképviseleti hatóságokkal — közvetlenül — lehetőleg ne érintkezzenek. A közvetlen érintkezést nem tűrő esetekben — így a pénzügyi közigazgatási ügyekben is — az idegen külképviseleti hatóságok által megkeresett hazai hatóságok csakis a megkeresésnek az idegen hatóságoktól való esetleges átvételére és az ügynek a saját szempontjukból való letárgyalására szorítkozhatnak, érdemleges intézkedés előtt azonban a m. kir. külügyministerium. véleményét a felmerülő szükséghez képest kikérik s a megkeresésre adandó választ mindenkor a m. kir. külügyministerium közvetítésével juttatják a megkereső hatósághoz. A megelőző bekezdésben foglaltak azokra az esetekre is állanak, amikor a pénzügyi közigazgatási ügyben külföldi hatóságoktól közvetlenül érkeznek hazai hatóságokhoz megkeresések. Viszont ha a Címnek volna az ú. n. utódállamok valamelyikének területén pl. kézbesítendő irata, akkor ennek az iratnak kézbesítése iránt az ezen a területen működő illető m. kir. követséghez vagy konzuli hivatalhoz intézzen megkeresést. Ezekkel a rendelkezésekkel kapcsolatban szükségessé vált a külföldön lakó személyek terhén nyilvántartott közadóknak és az azok módjára beszedendő egyéb tartozásoknak beszedésére ós az ebből folyó viszonosságra vonatkozó s az 1913. évi 50.000. sz. alatt kibocsátott adókezelési utasítás 166. §-ában ismertetett rendelkezések revíziója is, miért is ugyancsak a m. kir. külügyminister úrral egyetértőleg a következőket rendelem: Tekintettel arra, hogy külképviseleteinknek kényszereszközök rendelkezésre nem állanak és az illető állam hatóságának segítségét csak abban az esetben vehetném igénybe, ha az illető állam között és a magyar állam között a közadók és azok módjára beszedendő egyéb tartozások behajtásánál való jogsegély iránt netán külön megállapodás köttetnék, amilyen megállapodásunk azonban ezidőszerint egy állammal sincs, ennélfogva a külföldön, lakó személyek terhén nyilvántartott közadók ós az azok módjára beszedendő egyéb tartozások beszedése iránt a külföldön székelő illető m. kir. követséghez vagy konzuli hivatalhoz csak abban az esetben intézhető megkeresés, ha a külföldön lakó hátralékosnak belföldön lefoglalható vagyona