Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-02-28 / 3. szám

ikj&Leifc köteles továbbá kérvényében kijelenteni, hogy kész a szabályzatokban előírt összes konzuli teendőket minden ellenszolgáltatás és költségmegtérítés nélkül, tisztán az általános konzuli illetéktarifa alapján beszedendő illetékek ellenében ellátni és pontosan mégfelelni a különleges és időszaki jelentések megtételére vonatkozó előírásoknak. A konzuli illetékekre vonatkozólag szolgálati érdekekből a tiszteletbeli konzuli tisztségre pályázóval különös megállapodások létesítendők. 6. A tiszteletbeli konzul — kinevezése megtörténte után — szolgálati fogadalmat tartozik tenni és köteles az erre vonatkozó okmányt, az előírt minta szerint (lásd mellékletet), sajátkezüleg leírni ós aláírni. A fölöttes követség, a kinevezésről szóló okirat kézbesítése alkalmával, megküldi a tiszteletbeli konzulnak a szolgálati fogadalmat azon a nyelven, amelyet az illető konzul hivatalosan használ. 7. A szolgálati fogadalomnak a követséghez történt visszaérkezése és a működési engedélynek (exequatur) az illető állam kormánya részéről történt megadása után a követség távirati jelentést tesz arról, hogy a tiszteletbeli konzulátus működését megkezdte. 8. A tiszteletbeli konzulok kötelesek székhelyükön az „Exung" rövidített távirati címet saját költségükre bejegyeztetni. A fölöttes követség tartozik a bejegyeztetést ellenőrizni és annak megtörténtéről legkésőbb a hivatali működés megkezdéséről szóló jelentésében említést tenni. Budapest, 1922. évi február hó 25-én. A minister helyett: Ambrózy s. k., rendk. követ és meghat, minister. o Melléklet. ad 2963/lb.—1922. számhoz. A szolgálati fogadalom szövege. Tiszteletbeli magyar királyi konzullá kineveztetvén, ünnepélyesen fogadom ós ígérem, hogy a reámbízott -i magyar királyi konzulátust a legjobb tudásom és képességem szerint fogom vezetni, Magyarország kereskedelmének érdekeit általában, valamint az egyes állampolgárok érdekeit teljes erőmből fogom védeni és elősegíteni. A magyar királyi külügy ministeriumnak, valamint a konzulátus többi fölöttes hatóságainak rendeleteit szigorúan betartom, a hivatali titkot megőrzöm, a reámbízott hivatalos teendőket hűségesen teljesítem és a hivatalos ügyek ellátásánál mindig Magyarország alkotmányát tekintem irányadóul. 192 ... évi hó . . . napján. 2702/3—1922. szám. Rendelet a párisi m. kir. követség rövidített távirati címe tárgyában. A páiisi m. kir. követség jelentése szerint a külképviseleti hatóságoktól több ízben érkeztek oda táviratok „Legung" rövidített távirati címmel, holott a párisi m. kir. követség bejegyzett távirati címe „Exung". Miután a hamis rövidített távirati címmel ellátott táviratok kézbesítése természetesen csak késedelemmel történhetik, sokszor pedig egyáltalán nem eszközöltetik, felhívom a külképviseleti hatóságok figyelmet szolgálati érdekekből arra, hogy a Külügyi Közlöny I. évfolyamának 8. számában megjelent 13.334/3 —921. számú rendeletben felsorolt, valamint azóta a Külügyi Közlönyben közzétett távirati címeket használják. Budapest, 1922. évi február hó 26-án. A' minister helyett: Ambrózy s. k., rendk. követ és meghat, minister. 2824/la—1922. szám. Rendelet a m. kir. külügyministeriumba továbbítás végett érkező iratok kezelése tárgyában. Tekintettel arra, hogy a külügyministeriumba csupán továbbítás végett érkező ügydaraboknak az érdemleges elintézést igénylő ügyiratokkal egyenlő módon való kezelése a ministeriumra mindinkább növekvő terhet jelent, egyrészt a rendelkezésre álló munkaerők gazdaságosabb kihasználása, másrészt a továbbítandó ügydarabok kézbesítésének lehető gyorsítása végett elrendelem, hogy az említett iratok egyelőre kísérletképen a következő módon kezeltessenek: 1. A külügyministeriumba érkező iratok közül a pósta felbontása után — a 7/a. és a 7/b. osztályok ügyágának megfelelően két részben — külön választandók azok, amelyek tartalmukból megállapíthatólag pusztán azért küldettek a külügyministeriumba, hogy onnan diplomáciai úton más hatósághoz továbbíttassanak. Ez iratok iktatás előtt, rendeltetési hely szerint, csoportokra osztandók. Rendeltetési hely alatt kell érteni a belföldről érkező iratoknál azt a külállamot, amelybe az iratokat tartalmukból kitűnőleg kézbesíteni kell; a külföldről érkező iratoknál pedig azt a m. kir. ministeriumot, amelynek ügyköréhez az illető irat tárgyánál fogva tartozik. Az egy csoportba osztott iratok adatait az erre rendelt tisztviselő naponként minta szerinti (lásd mellékleten, I. alatt) külön jegyzékbe vezeti ós a jegyzéket AJ (illetőleg B) szerinti (lásd mellékleten, II. alatt)