Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-07-10 / 13. szám

lehet felszámítani, a kiküldetésnek (kirendelés­nek) hatvanegyedik napjától kezdve pedig annak egész további tartamára csak a jelen rendelet 1. pontja szerint járó napidíjnak a felét lehet felszámítani. 3. Az 1920. évi 9700. M. E. számú ren­delet 6. pontjának első bekezdésében, illetőleg az 1921. évi 9100. M. E. számú rendelet (meg­jelent a Budapesti Közlöny 1921, évi 251. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 31. számában) 3. pontjában foglalt hatá­rozmányok 1922. évi július hó l-jétől kezdődő hatállyal odamódosíttatnak, hogy olyan kikül­detések (szolgálati utazások, kirendelések) ese­tén, amelyek egyhuzamban három napnál, vagyis hetvenkét óránál hosszabb ideig tartanak, a vasúti vagy hajóállomásig, illetőleg a vasúti vagy hajóállomástól való minden egyes mene­tért Budapesten 160 K, egyéb -helyeken pedig 100 K bérkocsidíjat lehet felszámítani. A három napot, vagyis hetvenkét órát meg nem haladó kiküldetések (szolgálati utazások, kirendelések) esetén minden egyes menetért Budapesten 60 koronát, egyéb helyeken pedig 40 koronát lehet bérkocsidíj címén felszámítani. 4. Eltérőleg az 1920. évi 9700. M. E. számú rendelet 6. ponfjának utolsó bekezdésében fog­laltaktól, bérkocsidíjat — feltéve, hogy bér­kocsidíj felszámításának egyáltalán helye lehet — továbbra is csak olyan hivatalos kiküldetés (szolgálati utazás, kirendelés) esetén lehet fel­számítani, amelynél az elutazásnál igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti indulási ideje és a visszautazásnál igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti érkezési ideje között tizenkét óránál több idő telt el. 5. Mindazok a tisztviselők és egyéb alkal­mazottak, akiknek — a hivatalos kiküldetések és átköltözködések alkalmával járó illetmények­ről szóló szabályzat szerint — a tengelyen (szekéren) megtett útakért fuvarpénz jár, mind­azokban az esetekben, amelyekben fuvarpénz felszámítására jogosultak, 1922. évi július hó 1-től kezdve kilométerenként húsz korona fuvar­pénzt számíthatnak fel. 6. Az 1920. évi 9700. M. E. számú ren­delet 11. pontjában, illetőleg az 1921. évi 9100. M. E. számú rendelet 5. pontjában fog­lalt határozmáuyok odamódosíttatnak, hogy azoknál az állami tisztviselőknél és egyéb al­kalmazottaknál, akik a napidíjaknak és az utazási költségeknek (fuvarpénzeknek stb.) ese­tenként való felszámítása helyett átalányt (napi­díjátalányt, utazási átalányt, munkaátalányt, úti­átalányt stb.) élveznek, ennek az átalánynak az összegét 1922. évi július hó 1-től kezdve az 1914. évi július hó 31-én megállapítva volt összegeknek tizennégy szeresére kell fölemelni. Az átalányoknak ezzel a fölemelésével egy­idejűleg az átalányokon felül eddig élvezett mindenféle pótlékot (pl. napidíjátalány-pótlékot, lótartási átalánypótlékot stb.) be kell szüntetni és ilyen pótlékot engedélyezni nem lehet. 7. A jelen rendelettel nem szabályozott kér­désekben az állami tisztviselők és egyéb alkal­mazottak által a hivatalos kiküldetések és át­költözködések alkalmával felszámítható illetmé­nyekre vonatkozó jogszabályoknak, különösen pedig az 1920. évi 9700. M. E. számú rende­letnek a határozmányai továbbra is hatályban maradnak. Az állami tisztviselők és egyéb al­kalmazottak által a hivatalos kiküldetéseknél felszámítható napidíjaknak fölemelése és a hi­vatalos kiküldetéseknél felszámítható illetmé­nyekkel kapcsolatos egyes kérdéseknek újabb szabályozásáról szóló 1921. évi 9100. M. E. számú rendelet azonban teljes egészében hatá­lyon kívül helyeztetik. 8. Az államvas,úti tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, továbbá az államvasúti rend­szerű illetményeket élvező többi állami tiszt­viselőre és egyéb alkalmazottra, valamint a m. kir. pénzügyőrségi tisztviselőkre ,és altisztekre ez a rendelet nem terjed ki s az azok által a hivatalos kiküldetéseknél (szolgálati utazások­nál, kirendeléseknél) felszámítható illetménye­ket külön rendeletek fogják megállapítani. Budapest, 1922. évi június hó 17-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. ministerelnök. Kivándorlók szállítására tengeri gőzhajós­társaságoknak adott engedélyek. (Láscl a Külügyi Közlöny 1921. évi 2. és 1922. c v 1., 4., 5. és 11. számát.) Kivándorlók szállítására újabban a következő tengeri gőzhajóstársaságnak adatott engedély: 10. Norddeutseher Lloyd. 99.887/1922. B. M. szám. M. Tár. Belügy minister. Engedély. A kivándorlásról szóló 1909 : II. t.-c, 6. §-a alapján a Norddeutscher Lloyd bremcni gőzliajóstársaságnak engedélyt adok arra, hogy Magyarországból kiván­dorlókat szárazföldön át Bremenbe, illetve Bremer­havenba és Cherbourgba és onnan New-York, Balti­more, Philadelphia, illetve Halifax kikötőkön keresz­tül az Északamerikai Egyesült-Államokba és Cana­dába szállíthasson. Megengedem, hogy a társaság a budapesti irodán kívül Királyhida, Savanyúkút, Gyanafalva vagy Szent­gotthárd, Gyékényes irányában az általam később megállapítandó határállomásokon és Szobon egy-egy irodát felállíthasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom