Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)
1922-07-10 / 13. szám
lehet felszámítani, a kiküldetésnek (kirendelésnek) hatvanegyedik napjától kezdve pedig annak egész további tartamára csak a jelen rendelet 1. pontja szerint járó napidíjnak a felét lehet felszámítani. 3. Az 1920. évi 9700. M. E. számú rendelet 6. pontjának első bekezdésében, illetőleg az 1921. évi 9100. M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1921, évi 251. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 31. számában) 3. pontjában foglalt határozmányok 1922. évi július hó l-jétől kezdődő hatállyal odamódosíttatnak, hogy olyan kiküldetések (szolgálati utazások, kirendelések) esetén, amelyek egyhuzamban három napnál, vagyis hetvenkét óránál hosszabb ideig tartanak, a vasúti vagy hajóállomásig, illetőleg a vasúti vagy hajóállomástól való minden egyes menetért Budapesten 160 K, egyéb -helyeken pedig 100 K bérkocsidíjat lehet felszámítani. A három napot, vagyis hetvenkét órát meg nem haladó kiküldetések (szolgálati utazások, kirendelések) esetén minden egyes menetért Budapesten 60 koronát, egyéb helyeken pedig 40 koronát lehet bérkocsidíj címén felszámítani. 4. Eltérőleg az 1920. évi 9700. M. E. számú rendelet 6. ponfjának utolsó bekezdésében foglaltaktól, bérkocsidíjat — feltéve, hogy bérkocsidíj felszámításának egyáltalán helye lehet — továbbra is csak olyan hivatalos kiküldetés (szolgálati utazás, kirendelés) esetén lehet felszámítani, amelynél az elutazásnál igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti indulási ideje és a visszautazásnál igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti érkezési ideje között tizenkét óránál több idő telt el. 5. Mindazok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akiknek — a hivatalos kiküldetések és átköltözködések alkalmával járó illetményekről szóló szabályzat szerint — a tengelyen (szekéren) megtett útakért fuvarpénz jár, mindazokban az esetekben, amelyekben fuvarpénz felszámítására jogosultak, 1922. évi július hó 1-től kezdve kilométerenként húsz korona fuvarpénzt számíthatnak fel. 6. Az 1920. évi 9700. M. E. számú rendelet 11. pontjában, illetőleg az 1921. évi 9100. M. E. számú rendelet 5. pontjában foglalt határozmáuyok odamódosíttatnak, hogy azoknál az állami tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, akik a napidíjaknak és az utazási költségeknek (fuvarpénzeknek stb.) esetenként való felszámítása helyett átalányt (napidíjátalányt, utazási átalányt, munkaátalányt, útiátalányt stb.) élveznek, ennek az átalánynak az összegét 1922. évi július hó 1-től kezdve az 1914. évi július hó 31-én megállapítva volt összegeknek tizennégy szeresére kell fölemelni. Az átalányoknak ezzel a fölemelésével egyidejűleg az átalányokon felül eddig élvezett mindenféle pótlékot (pl. napidíjátalány-pótlékot, lótartási átalánypótlékot stb.) be kell szüntetni és ilyen pótlékot engedélyezni nem lehet. 7. A jelen rendelettel nem szabályozott kérdésekben az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak által a hivatalos kiküldetések és átköltözködések alkalmával felszámítható illetményekre vonatkozó jogszabályoknak, különösen pedig az 1920. évi 9700. M. E. számú rendeletnek a határozmányai továbbra is hatályban maradnak. Az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak által a hivatalos kiküldetéseknél felszámítható napidíjaknak fölemelése és a hivatalos kiküldetéseknél felszámítható illetményekkel kapcsolatos egyes kérdéseknek újabb szabályozásáról szóló 1921. évi 9100. M. E. számú rendelet azonban teljes egészében hatályon kívül helyeztetik. 8. Az államvas,úti tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, továbbá az államvasúti rendszerű illetményeket élvező többi állami tisztviselőre és egyéb alkalmazottra, valamint a m. kir. pénzügyőrségi tisztviselőkre ,és altisztekre ez a rendelet nem terjed ki s az azok által a hivatalos kiküldetéseknél (szolgálati utazásoknál, kirendeléseknél) felszámítható illetményeket külön rendeletek fogják megállapítani. Budapest, 1922. évi június hó 17-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. ministerelnök. Kivándorlók szállítására tengeri gőzhajóstársaságoknak adott engedélyek. (Láscl a Külügyi Közlöny 1921. évi 2. és 1922. c v 1., 4., 5. és 11. számát.) Kivándorlók szállítására újabban a következő tengeri gőzhajóstársaságnak adatott engedély: 10. Norddeutseher Lloyd. 99.887/1922. B. M. szám. M. Tár. Belügy minister. Engedély. A kivándorlásról szóló 1909 : II. t.-c, 6. §-a alapján a Norddeutscher Lloyd bremcni gőzliajóstársaságnak engedélyt adok arra, hogy Magyarországból kivándorlókat szárazföldön át Bremenbe, illetve Bremerhavenba és Cherbourgba és onnan New-York, Baltimore, Philadelphia, illetve Halifax kikötőkön keresztül az Északamerikai Egyesült-Államokba és Canadába szállíthasson. Megengedem, hogy a társaság a budapesti irodán kívül Királyhida, Savanyúkút, Gyanafalva vagy Szentgotthárd, Gyékényes irányában az általam később megállapítandó határállomásokon és Szobon egy-egy irodát felállíthasson.