Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-09-15 / 1. szám

3. Más személyek számára kiállított útlevelek után 50 K. 4. A határozott időre kiállított útlevél minden meghosszabbítása ugyanolyan illeték alá esik, mintha új útlevél állíttatott volna ki. A fent idézett törvénycikk 21. §-a kapcsán a m. kir. belügyminisztérium G4.050/1920. B. M. számú körrendeletével az útlevélügyről szóló 1903. évi VI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 70.000/1904. B. M. számú utasítás 29. §-át a következőleg módosította: A „Budapesti Közlöny" 1920. évi szeptember hó 24-én megjelent 219. számában közzétett „Némely illeték, továbbá az értékpapírforgalmi adó (tőzsdeadó) és a játékkártyabélyeg felemeléséről" szóló 1920. évi XXIV. törvénycikk 21. §-a az útlevelek pénzügyi illetékét 5, illetőleg 50 K-ban állapítván meg, az útlevélügyről szóló 1903. évi VI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 70.000/1904. B. M. számú utasításnak „Az útlevél kiállítási díja, bélyegilletéke és ezeknek befizetése'' fejezetében a 29. §-nak az 1920. évi május hó 21-én 21.556/1920. B. M. szám alatt kelt körrendeletemmel megállapított módosító szövegét egész terjedelmében hatályon kívül helyezem s helyébe 1920. évi október hó 1-től kezdődő hatállyal a következő szöveget állapítom meg: Az útlevelek kiállításáért járó díjak a törvény 14. §-a alapján a következőleg állapíttatnak meg: 1. Napszámosok, munkások, iparossegédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők, továbbá az összes közszolgálatban alkalmazottak — ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóit is — részére szóló útlevelekért 20 K kiállítási díj, ezenfelül 5 K bélyegilleték. 2. Minden másfoglalkozásúak részére szóló útlevelekért 100 K kiállítási díj és ezenfelül 50 K bélyegilleték fizetendő. Ha az útlevél érvényességének tartama egy éven túl terjed, a kiállítási díj kétszeresét, ha két éven túl teijed, annak háromszorosát kell fizetni. A bélyegilleték ez esetben is azonban csak egyszeresen rovandó le. Az útlevélben bejegyzett útitársak után külön díjak és illetékek nem szedhetők. Erről Címet oly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletemet az „Utlevéllap" kiállítására illetékes hatóságokkal tudomás és megfelelő eljárás végett sürgősen közölje és figyelmeztesse őket, hogy folyó évi október hó 1-én már a jelen rendeletem alapján kell eljárniok. Tájékozásul megjegyzem, hogy ezidőszerint egy évnél hosszabb időre szóló útlevelek nem állíttatnak ki, miért is 25, illetőleg 150 K-nál nagyobb összeg útlevéldíj címén be nem szedhető. A határozott időre kiállított útlevél minden meghosszabbítása ugyanolyan kiállítási és konzuli illeték alá esik, mintha új útlevél állíttatott volna ki. A 25, illetve 150 K útlevéldíj a 70.000/1904/ B. M. számú utasítás 32. §-a értelmében postatakarékpénztári befizetési lappal küldendő el és pedig a községi elöljáróságok és a rendezett tanácsú városok államrendőrkapítánya által az alispán útlevélcsekk számlája javára. A fentiek értelmében elrendelem, hogy a beszedendő útlevélkiállítási díjakról és bélyegilletékekróí a csatolt I. és II. minta szerint külön-külön napló vezetendő, melyeknek végösszegei a külképviselet számadásaiban bevételként számolandók el. A kiadott 30 filléres és 2 K-s bélyeggel ellátott útlevélürlapok felhasználandók.. Addig, amíg a hivatalnak 5, illetve 50 K-s bélyeggel ellátott űrlapok nem állanak rendelkezésére, a hiányzó bélyegilleték (kiegészítés) fejében a felektől 4 K 70 f, illetve 48 K szedendő be, mely körülmény az útlevélen a következő záradékkal igazolandó: „Útlevélbélyeg-illeték kiegészítéséül K . . . f szedetett be és a naplótétek alatt számoltatott el". Az ezen címen beszedett összegek a csatolt III. sz. minta szerint vezetendő napló alapján a számadásban szintén bevétel ként kell elszámolni. A bélyeggel hiányosan ellátott űrlapok felhasználása után ezen napló vezetése megszűnik. A magyar valutában megállapított útlevél kiállítási díj és bélyegilleték mindenkor az illlető állam valutájában a napi árfolyam alapulvétele mellett szedendő be. Oly külképviseleti hatóságoknál, amelyeknél a mindenkori napi árfolyam megállapítása nehézségekbe ütköznék, vagy pedig körülményes volna, hetenként egyszer átlagos árfolyam állapítható meg. Az útlevélkiállítási illetékekre vonatkozó 14.116/1920. számú rendeletemet egyidejűleg hatályon kívül helyezen. Budapest, 1920. évi november hó 24-én. Ambrózy, s. k. 30.726/2 —1920. szám. Rendelet a költségvetésileg elő nem irányzott jövedelmek s elkobzott árük bejelentése tárgyában. Az 1920. évi augusztus hó 10-én tartott minisztertanács elrendelte, hogy bármely címen valamely tárcánál vagy hivatalnál befolyó költségvetésileg elő nem irányzott jövedelem, vala-