Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-09-15 / 1. szám

megőrzésére nézve érvényben vannak. A „Külügyi Közlöny" bizalmas számai — mint a bizalmas ügyiratok — külön boríték alatt küldetnek meg egyes osztályok és a külképviseleti hatóságok vezetőinek. 7. Mihelyt a „Külügyi Közlöny" megjelent számai oly terjedelmet érnek el, hogy azoknak egy kötetbe való foglalasa célszerűségi szempontból indokoltnak látszik, betűrendes tárgyés névmutató fog kiadatni. A megfelelő számok bekötendők, kivéve a bizalmas jelzésű számokat, amelyek természetszerűleg nem kötendők be, hanem külön őrizendők. A bekötéssel járó költségeket a külképviseleti hatóságok jelen rendelet 7. pontjára való hivatkozással forgalmi naplójukban kiadásba helyezhetik. 8. A „Külügyi Közlöny" egyes kötetei sorszámmal látandók el ós a hivatalos leltárba (a könyvjegyzékbe) felveendők. 9. A külügyminisztérium egyes osztályai az általuk készített rendeleteket — a bizalmasakát is — a „Külügyi Közlöny "-ben való közzététel céljából — úgy, mint az eddig sokszorosítás céljából történt — az elnöki osztálynak küldik meg, amely a közzétételről saját hatáskörében gondoskodik. Ugyanez áll azokra a közleményekre vonatkozólag is, amelyeket a külügyminisztérium egyes osztályai, vagy a külképviseleti hatóságok a „Külügyi Közlöny" „Közlemények" és „Személyi Hírek" részében közzétenni kívánnak. 10. Minden rendelet annak az osztálynak részéről, amely készítette, címmel látandó el, mely címből a rendelet tárgya világosan kitűnik. Például: „9925/1—1921. sz. rendelet a m. kir. külügyminisztérium rendeleteinek gyűjteményét magában foglaló „Külügyi Közlöny" megindítása tárgyában, „vagy" 8700/2—1921. sz. rendelet m. kir. képviseleti hatóságoknál állandó szolgálatot teljesítő kinevezett tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére rendszeresített berendezkedést járulék tárgyában." 11. Minden egyes rendelet anrtak az osztálynak a részéről, amely azt tervezte és készítette, a tárgy- és névmutató szerkesztésének megkönnyítése céljából a következő záradékkal látandó el: „indikálandó" (itt felsorolandók mindazok a vezérszavak, amelyek a tárgy könynyebb megtalálása céljából a tárgy- és névmutatóba felveendők). 12. A külképviseleti hatóságok mindazokat a közleményeket, amelyek általános érdekkel bírnak, és így a „Külügyi Közlöny" második vagy esetleg harmadik részében való közzétételre alkalmasak, amennyiben azok a külügyminisztérium előtt nem ismeretesek, a külügyminisztérium elnöki osztályának (a „Külügyi Közlöny" számára) küldik be. 13. A m. kir. külügyminisztérium fennállása óta 1921. évi szeptember hó 10-ig megjelent rendeleteknek a „Külügyi Közlöny "-ben való utólagos közzététele céljából elrendelem, hogy a külügyminisztérium egyes osztályainak vezetői a vezetésük alatt álló osztályok részéről eddig készített és még érvényben levő rendeleteit — bizalmasakat külön — a fenti 10. ós 11. pontokban foglaltak tekintetbe vételével legkésőbb folyó évi szeptember hó 10-ig az elnöki osztálynak küldjék be. 14. Az érvényben levő rendeletek eddigi alkalmazása által szükségesnek mutatkozó kiegészítések, esetleg átdolgozások ez alkalommal keresztülvihetők. Ilyen esetleges átdolgozásokra vonatkozólag ugyanazok az ügyviteli és kezelési szabályok tartandók be, mint új rendeletek készítésénél. Ha egy régi rendelet az eddigi alkalmazása által szükségesnek mutatkozó átdolgozás következtében nem eredeti szószerinti szövegében kerül a „Külügyi Közlöny "-be közzétételre, akkor az átdolgozott rendelet, mint teljesen új rendelet kezelendő, új számmal látandó el és első pontjaként a következő rendelkezést kell tartalmaznia: „az 192. . . évi számú rendelet ezennel hatályon kívül helyeztetik és annak helyébe a következők rendeltetnek el". Budapest, 1921. évi augusztus hó 26-án. A miniszter helyett : Nuber s. k., I. oszt. főkonzul. 30.179/2—1920. szám. Rendelet az útlevélkiállítás körüli eljárás tárgyában. Az 1920. évi XXIV. törvénycikk 21. §-a értelmében az utazási okmányok, amelyeket utazók számára személyes igazolásuk végett az illetékes hatóságok és közegek állítanak ki, tekintet nélkül az okmány elnevezésére, ha azok az ország határán kívül való használat céljából szükségesek, a következő illeték alá esnek: 1. A köztisztviselők és egyéb közszolgálatban alkalmazottak részére — ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóit is — kiállított útlevelek után 5 K. 2. Cselédek, legények, inasok, munkások, napszámosok s általában olyan személyek számára kiállított útlevelek, akik a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élnek, ideszámítva a vándorkönyveket is, minden egyes igazolvány után 5 K.