Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-10-01 / 2. szám

2. §• Ez az illetmény 1920." évi október hó 1-től, vagyis a külképviseleti és külszolgálat! pótlékok rendszeresítésének időpontjától kezdődő hatály­lyal engedélyeztetik s mérve további intézke­désig egyedül álló tisztviselők, kezelők, díjnokok, altisztek és szolgák részére az őket annak idején történt kiküldetésük, vagy áthelyezésük alkalmával megillető, illetőleg az általuk a jövőben élvezendő külszolgálati pótlók egyhavi összegében, a családjukkal a külföldi állomás­helyen állandóan közös háztartásban élő ily alkalmazottak részére pedig az említett pótlék kéthavi összegében állapíttatik meg. 3. §. Indokolt esetekben a berendezkedési járulék 1920. évi október hó elsejét megelőző időre is engedélyezhető. 4. §. Minden külképviseleti hatóság vezetője a becsatolt kimutat ásóknak megfelelőleg 15 napon belül jelentést tenni köteles: a) azokról az alkalmazottakról, akik 1920. évi október hó elseje óta helyeztettek át állandó jelleggel a külképviselethez, ha időközben onnan át is helyeztettek volna; b) azokról az alkalmazottakról, akik még 1920. évi október hó elseje előtt osztattak be állandó jellegű alkalmaztatással a külképviselet­hez, amennyiben e^ek a berendezkedési járu­lékra a jelen rendelet 3. §-a alapján igényt támasztanak. Ily esetekben azonban az illetők igénye kellőkép megindokolandó. E jelentkezők berendezkedési járulékának mérve esetről esetre fog megállapítást nyerni; c) végül azokról, akik előzetes engedély nélkül már felvették a berendezkedési járulékot, valamint a részükre ily címen folyósított összeg nagyságáról. 5. §. Egyedül álló külképviseleti alkalmazottnak csak az tekinthető, aki Családi pótlók élvezeté­ben nem áll; viszont a berendezkedési járulék az illető külszolgálati pótlékának kéthavi ösz­szegében nyer megállapítást oly esetben, amidőn az igényjogosult nejével, avagy egyéb hozzátar­tozójával, aki után a családi pótlékot élvezi, külföldi állomáshelyén közös háztartásban él. 6. §• Oly esetekben, midőn az áthelyezett tiszt­viselő nejét, avagy az általa eltartott hozzá­tartozót bármi okból nem hozhatja magával külföldi állomáshelyére, a berendezkedési járu­lék az igényjogosult külszolgálati pótlékának csak egyhavi összegében folyósítható, ezen illetménynek második fele csak akkor utalvá­nyozható, ha az illető tisztviselő, kezelő vagy altiszt nejét, illetve hozzátartozója! állandó tar­tózkodásra szintén állomáshelyére hozza. Ez utóbbi körülményt a kérelmező közvetlen fe­lettes hatósága által köteles igazoltatni. Ha az igényjogosult időközben előlépett volna, a „berendezkedési járulék"-nak második részletét az új, vagyis az esedékesség idejében élvezett külszolgálati pótlék egyhavi mérve szerint igé­nyelheti. A berendezkedési járulék semmi körülmé­nyek között sem haladhatja meg az igény­jogosult kéthavi külszolgálati pótlékának össze­gét. Ehhez képest, aki új állomáshelyén az egyszerű, a külszolgálati pótlók egyhavi össze­gében megállapított berendezkedési járulékot már felvette, ezen állomáshelyén idővel meg­nősül s nejével ott állandó háztartást vezet, amennyiben a felemelt, vagyis a külszolgálati pótlék kéthavi összegében kiszabott berendez­kedési járulék második felét időközben más jogcímen még nem kérelmezte, nősülése esetén ily címen az általa ez időben élvezett kül­szolgálati pótléknak csak egyhavi összegét igé­nyelheti. 8. §. A külügyminisztérium 30.000/1921. számú rendeletével az ügyvivők részére megállapított ügyvivői napidíjak, valamint a konzulátusok ve­zetői és helyetteseik részére a külszolgálati pótlék 40 ós 20%-ában megállapított hivatal­főnöki, illetve helyettesítési pótlék a berendez­kedési járulék összegének kiszabásánál az alapul veendő külszolgálati pótlék havi összegéhez hozzászámítandó s a berendezkedési járulék ehhez képest állapítandó meg. 0. §. Oly esetekben, midőn a külföldre való ki­helyezés, illetve a külföldön történt áthelyezés az érdekeltnek saját kérelmére, vagyis nem szolgálati érdekből következett be, az illetőnek berendezkedési járulékra igénye nincs. A külügy­minisztérium mindazonáltal méltánylást érdemlő esetekben ilyenkor is engedélyezheti a beren­dezkedési járulék felszámíthatását. 10. §. A berendezkedési járulék folyosíthatására vonatkozó bármily kétes esetben a m. kir. külügyminiszter döntése kérendő ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom