Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Délvidék egy részének visszatérése Magyarországhoz

széjjelválasztásával. Ez a tiszta igazság és ha Londonban azt néznék, ami van, nem pedig azt, amit a propaganda politikai opportunitásból el akar hitetni, akkor Magyarországnak az adott helyzetből folyó akcióját talán a britek is éppoly természetes dolognak tartanák, ha nyíltan talán nem is vallanák be, mint ahogy mi tartjuk annak. — Ami pedig azt illeti, hogy Magyarországnak április 10-i elhatározásáért a háború után felelősséget kell majd vállalnia, sietünk kijelenteni, hogy azt vállaljuk, azonnal, habozás nélkül. Nem lettünk volna méltók a nemzet elnevezésére, beszennyeztük volna önérzetünket és ezeréves multunkat, ha nem úgy cselekedtünk volna, mint ahogyan cselekedtünk. Ezért könnyű a felelősséget vállalni, nehéz lett volna azonban magunkra vállalni a felelősséget azért, ha egy már államjogilag szétesett Jugoszlávia láttára hagytuk volna ezeréves területünket s véreinket védelem és segítség nélkül elpusztulni. Nincs a világon magára valamit tartó nemzet, amely hasonló esetben másképen járt volna el. — Ajánljuk mindezt az angolok megfontolására és akkor bizonyára hamarosan cl fog múlni az a bizonyos keserű utóíz, amelyet a magyar akció keltett bennük. Egyébként hasonló szellemű volt az az angolnyelvű előadás is, amelyet néhány nappal később Ullein-Reviczky Antal rk. követ és meghat, miniszter, sajtófőnök angolszármazású neje a budapesti rádióban felolvasott. A délvidéki magyar lépés miatt a helyettes külügyi népbiztos a moszkvai magyar követ előtt nyilatkozatot tett. mellyel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda április 15-én a következő közleményt bocsátotta ki: A Szovjet Távirati Iroda közleményt adott ki arról, hogy a moszkvai magyar követ a magyar kormánynak a délvidéki magyarság és a volt magyar területek felszabadítására irányuló akciójáról s ennek indítóokairól a szovjetkormány helyettes külügyi népbiztosát tájékoztatta. A moszkvai távirati iroda közleménye a továbbiakban arról számol be, hogy a helyettes külügyi népbiztos kijelentette, hogy Magyarország eljárását nem helyeselheti. A szovjetkormányra különösen az a tény tesz rossz benyomást, hogy Magyarország háborút kezdett Jugoszláviával négy hónappal a barátsági szerződés megkötése után. Magyar illetékes helyről a Szovjet Távirati Iroda közlésével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tették: — A közleményben foglaltak arról tanúskodnak, hogy a tényeket és az ezek által teremtett helyzetet Moszkvában rosszul ismerik. A március 27-én államcsíny révén uralomra jutott jugoszláv kormány volt az, amely szándékosan és provokáló módon