Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Délvidék egy részének visszatérése Magyarországhoz

sével és azt epés kritikával illette. Azt mondotta többi között, hogy a magyar lépés keserű utóízt hagyott hátra maga után az angol közvéleményben. Azt is mondotta, hogy Magyarország most már ténylegesen a tengely oldalára állt. Hozzáfűzte, hogy boldogult gróf Te.eki Pál ezt a lépést, amelyet Jugoszlávia hátbadöíésének nevez, nem tette volna meg. Csodálkozásának adott kifejezést a felett, hogy Magyarország hitelt adott azok nak a meséknek, mintha a horvát nép jószántából kiáltotta volna ki függelenségét. Kitért az új iüggetlen Horvátország egyik vezérére, dr. Ante Pavelicsra is és vele kapcsolatban szidalmazta az usztasa-mozgalmat, amelynek Pavelics áll az élén, mondván, hogy az usztasák felelősek a Sándor király elleni merényletért. Végül azt jegyezte meg a londoni rádió, hogy Magyarországnak e legutóbbi lépéséből folyó következményeket majd a háború után vá.lalnia kell. — Miután azon a nézeten vagyunk, hogy a vita az ellentétes nézeteket tisztázza, úgy véljük, nem lesz céltalan, ha a londoni rádió fenti észrevételeire a legnyugodtabb hangon, sine ira et studio reflektálunk. — Tudomásul vesszük, hogy Magyarország lépése az angol közvéleményben keserűséget váltott ki. A nélkül azonban, hogy magunkat mint kis országot össze akarnók hasonlítani az angol világbirodalommal, nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy Angliának már több lépése váltott ki keserűséget a magyar közvéleményben. Itt emlékeztetünk magára a trianoni szerződésre, amely országunk közel háromnegyedrészét és népünk közel kétharmadrészét hajtotta idegen uralomba. Fe.hozhatjuk azt a garanciaszerződést is, amellyel Anglia 1938-ban Románia trianoni határait ellenünk garantálta. Mindezek és még egyéb példák, amelyeket megemlíthetnénk, olyan cselekedetei voltak Angliának, amelyek egyenesen ellenünk irányultak, még a Jugoszlávia ellen életbeléptetett magyar akciók Angliát legfeljebb azon a címen érinthetik, hogy a britek automatikusan mindenkit szövetségesüknek tartanak, aki Németország el.ensége. Ilyen a március 27-i puccs utáni Jugoszlávia. A puccs előtti Jugoszláviáért valószínűleg nem izgatták volna fel magukat olyan nagyon Londonban. — Ami azt a megjegyzést illeti, hogy Magyarország most már végleg a tengely mellett kötötte le magát, sietve kije'entjük, hogy azt Magyarország nem április 10-én, hanem már 1940. november 20 án tette, amikor jól felfogott érdekeinél fogva csatlakozott a hármas egyezményhez. A londoni rádió azzal az állítással is melléje talált az igazságnak, hogy gróf Teleki Pál, ha még élne, nem járult volna hozzá a Jugoszlávia elleni akcióhoz. Amikor Magyarország kormányzója április 10-én történelmi jelentőségű kiáltványát kiadta, a nemzetközi helyzet . olyan volt, hogy Teleki Pál éppúgy, mint Bárdossy László, vagy