Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Jugoszlávia összeomlása

tették, akik királygyilkosságoktól sem riadtak vissza és 1914 ben a szerajevói gyilkossággal okozói voltak a világháborúnak és ezzel egyízben már kimondhatatlan bajt hoztak az emberiségre. Belgrád álarca ennek az összeesküvő csoportnak az uralomrajutásával most már végleg lehullt. Jugoszláviában néhány nappal ezelőtt egy csapásra hallatlan terror indult meg a tengelyhatalmak és a velük szövetségben álló államok hozzátartozói ellen. A Führert becsmérelték, a német követet nyilvánosan megsértették, Szimovics tábornok leplezetlenül háborúval fenyegette meg az olasz követet, a német követség egy tisztjét gyalázták és tettlegesen bántalmazták, német berendezéseket romboltak szét és fosztottak ki. A legutóbbi napok során azután a németek és német vagyontárgyak elleni cselekmények oly méreteket öltöttek, amelyek a lengyelországi németellenes üldözések legrosszabb megnyilvánulásaira emlékeztetnek. Ha a Belgrádban hatalmon levők a háromhatalmi egyezményhez történő csatlakozásra szóló meghívást, azaz azt a felhívást, hogy az európai népek családjában lojális együttműködésben vegyenek részt, úgy állítják be, mint a jugoszláv becsület ellen irányuló lépést, akkor ez csak a Jugoszláviában mérvadó erők tényleges beállítottságát jelenti, akik nem kívánják a megbékülést, hanem azt hiszik, hogy a nyugtalanság és egyenetlenség fenntartásával önző céljaikat követhetik. A Belgrádban most uralmon levők cselekedetei mindezek következtében félreérthetetlenek: 1. Elrendelték a teljes jugoszláv haderő mozgósítását. 2. Az utóbbi napok során angol vezérkari tisztek érkeztek Belgrádba, akik összekötő szolgálatot teljesítenek a jugoszláv és az angol haderők között. 3. Jugoszláv vezérkari tiszteket küldtek Görögországba és ezzel létrejött a Görögországban tevékenykedő angol erőkkel, továbbá a görög hadsereggel az összeköttetés. 4. A legutóbbi napok során megcáfolhatatlan bizonyítékok jutottak a németbirodalmi kormány kezébe, hogy a jugo szláv kormány Szimovics tábornok személyében Angliához és Amerikához fordult és a Németország ellen elkövetkezendő harcra csapatokat, fegyvereket és hiteleket kért. Jugoszlávia tehát véglegesen elhatározta, hogy Németország ellenségeihez köti szekere rúdját és hadseregét, valamint területét a Németország elleni felvonulás céljaira Anglia rendelkezésére bocsátja. A belgrádi tábornoki érdekcsoport kezében levő jugoszláv király levelet írt Angliába, amelyben hangoztatja: csak arra a napra vár, amelyben Jugoszlávia a nemzeti szocialisták ellen fordul, hogy végre átvehesse hadseregének főparancsnokságát. Ez a levél és a brit államférfiak válasza, amelyet Churchill miniszterelnökkel az élükön adtak -és amelyben ennek a király-