Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A Balkán egy éve a közelmúlt tükrében (PÁLÓCZI HORVÁTH GYÖRGY)

9-én azt állította, hogy Bulgáriában német csapatok vannak. Az állítást Szófia cáfolta. Másnap a bukaresti angol követ visszahívása által előidézett balkáni feszültségben újra „Bulgária sorsdöntő óráiról" írt a világsajtó. Az évkönyv zárlatakor Szófia Szoboljev szovjet-megbízott érkezését várja. A Balkán-konferencia. Bulgária és az egész Balkán szempontjából igen fontosak voltak ennek az évnek romániai eseményei. Románia az évet súlyos helyzetben kezdte, Lengyelország felosztása következtében a szovjet-román határ meghosszabbodott, a besszarábiai kérdés, a magyar-román és a bulgár-román kérdés kiéleződött. Románia a februári Balkán konferenciában bízott. Gafencu román külügyminiszter január 20.-án CincárMarkovics jugoszláv miniszterelnökkel találkozott, hogy megpróbálja rávenni őt s rajta keresztül a Balkán Szövetséget a román határok garantálására. Ez nem sikerült. A Balkán-konferencia iránt a pillanatnyi általános európai szélcsöndben a világsajtó túlzott érdeklődést tanúsított s elterjedt az a hír, hogy Szaradzsoglu török külügyminiszter megkísérli a bulgár-román kérdés békés megoldását. A konferencia, amelyen Görögországot Metaxas miniszterelnök képviselte, az adott viszonyok között semmi fontosat nem határozhatott. Az egyedüli meglepetést a Románia számára kissé kellemetlen zárónyilatkozat keltette, ennek harmadik pontja ugyanis kijelentette, hogy a a Balkán-Szövetség államai közösen óvják meg függetlenségüket és „nemzeti területükhöz való jogukatIgen figyelemreméltó, hogy az állami határok és a status quo megvédése helyett a „nemzeti területekhez való jog" szerepelt a zárónyilatkozatban. Románia. Románia ugyanekkor eltávolodott Angliától, az 1939. decemberi német-román gazdasági tárgyalások értelmében gazdasági életét német ellenőrzés alá helyezte, s vállalkozott arra, hogy havonta 130.000 tonna kőolajat szállít a német birodalomnak. A német hadsereg nagy nyugati győzelme megváltoztatta a külpolitikai helyzetet és így a nyugati hatalmakhoz G Külügyi fivkfinyv 1941. 81