Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A német-olasz-japán együttműködés (TÖRÖK ÁRPÁD)

A szerződés aláírása után a három diplomata méltatta annak jelentőségét. Ribbentrop többek között ezt mondotta: „Nagy nemzetek, amelyektől megtagadták eddig, hogy az emberi társadalom egyenrangú tagjaiként részesüljenek a föld javainak élvezetében, a leghatalmasabb földi jog alapján kivívják a végleges egyenjogúságukat ... Az aláírt szerződés katonai szövetség a föld három leghatalmasabb állama között... Ha egy állam a szerződés valamelyik államát megtámadná, a három, összesen több mint 250 milliót számláló nép együttes erejével találja magát szemben." Hasonló szellemben beszélt Ciano is: „Mindhármuknak — úgymond — lélekzeniök kell, hogy élhessenek, fiaiknak munka, népeiknek hely kell. A légzést, a területet és a munkát megtagadták tőlünk azok a gazdagok, akik a világ segélyforrásának kisajátításával arra törekedtek, hogy elzárják előlünk a legelemibb életszükségletek kielégítését és parancsolóan nehezedtek ránk." „A szövetség hivatva van a viszály kiterjesztését megakadályozni — mondotta még —, hordereje és hatása azonban túlterjed a mai helyzeten." Kurusu japán nagykövet utalt arra, hogy ez a szerződés nem befolyásolja a • három államnak a Szovjetúnióhoz való viszonyát és annak elsősorban védelmi jellege van. Hull amerikai külügyminiszter a szerződésről úgy nyilatkozott, hogy az tulaj donképen nem teremtett új helyzetet. A moszkvai „Pravda" ismertette a szerződést, kiemelve, hogy az tiszteletben akarja tartani a Szovjetunió semlegességét, amelyet utóbbi — amennyiben az tőle függ — változatlanul folytatni kíván. Itt csak röviden említjük meg, hogy a háromhatalmi szerződéshez 1940. november 20.-án Magyarország is csatlakozott. Csatlakozott még azonkívül Románia és Szlovákia.* A háromhatalmi egyezménynek hármas funkciója van. Katonai, külpolitikai és világrendezési. Katonai * L. „Külpolitikai Okmányok" c. fejezetünket. A szerk.