Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A német-olasz-japán együttműködés (TÖRÖK ÁRPÁD)

üdülőhely tért vissza. Nem egy közülük nemzetközi mérlegre téve is párját ritkító jelentőségű. Természeti kincseik kihasználása azonban nagy tőkebefektetést kíván, annál is inkább, mert az idegen uralom — nagyon kevés kivétellel — nem fordított elég gondot az idegen­forgalmi lehetőségek értékesítésére s majdnem vala­mennyi fürdő- és üdülőhely inkább visszafejlődött. Pe­dig kétségtelen, hogy a korszerűen berendezett, könnyen hozzáférhető erdélyi fürdők és nyaralóhelyek az ország Királyhágón inneni részére, békés időkben pedig idegen országokra is vonzó és ezen a réven az ottani kereseti viszonyokra kedvező hatással lesznek. Viszont az át­meneti közlekedési és egyéb nehézségek megszűntével az erdélyi és keleti részek nagyban emelik majd a tria­noni terület idegenforgalmát s azok a számok, amelyek ezt eddig kifejezték (Budapest vendéglőiben és penziói­ban az utóbbi években Rumániához csatolt területekről évente átlag 10.000 vendég szállt meg), megsokszorosod­nak. Mindez természetesen sűrűbbé teszi a gazdasági és szellemi egybefonódást és öntudatosabbá alakítja a szükségét annak az egymásrautaltságnak, annak a köl­csönös kiegészítésnek, amely századok hosszú során át az ország minden részére az erkölcsi és anyagi jólét sorsdöntő feltételé volt és marad az eljövendő évezre­dekben is. A NÉMET—OLASZ—JAPÁN EGYÜTTMŰKÖDÉS. írta : TÖRÖK ÁRPÁD. Szeretünk a történelem logikájára hivatkozni, ami alatt azt értjük, hogy a történelem nem a véletlen játéka, hanem az események tartalmában és folyamatában bizo­nyos szükségszerűség rejlik. Természetes, hogy eszme­áramlatok vagy kimagasló egyéniségek bélyegét is magán hordja a történelem, de a mélységben ott van a törté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom