Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A hazatért erdélyi és keleti részek jelentősége (dr. KENÉZ BÉLA)

Az 1935-ös rumán összeírás szerint az 1939-es Magyarország 88.000-nyi kecskeállományát 74.000 da­rabbal emeiik az erdélyi részek. A baromfitenyésztésről újabb adatok nincsenek, a háború előttiek pedig teljesen elavultak. Előbb már említettük, hogy a most visszatért or­szágrészeknek — éppúgy, mint a Kárpátaljának — fő­művelési ága az erdő. Az előbbi összefoglaló kimutatás­ban szereplő 2 7 millió hold erdőterület azonban az 1911. évi földadókataszter adatain alapul. Az idegen uralom alatt végbement agrárreform és erdőpusztítás ezt az állományt leapasztotta. De így is legalább 2*4 millió kat. holdra becsülhető, úgyhogy a trianoni erdőterület (2 mil­lió k. h.) a többszörös gyarapodással majdnem három­szorosára emelkedett. Az erdélyi erdők azonban nem­csak mennyiség, hanem minőség dolgában is nagy nye­reséget jelentenek. Kivált a fehérszínű, finomrostú fát szolgáltató fenyőerdők révén, amelyek majdnem 850.000 kat. holdnyi kiterjedésükkel a mostani erdőgyarapodás több mint egyharmadát szolgáltatják. A tölgyerdők aránya 21% (több, mint V2 millió k. h.), a bükk- és más lombfáké 44% (1 millió k. holdat meghaladó területtel), E gyarapodás után erdőségeink fafajok szerint való megoszlása a mai Magyarországon a következő: a nem egészen 5*9 millió 'k. h. erdőségből 1'4 millió (24%) a tölgy-, 317 millió k. h. (54%) a bükk- és egyéb lombfa és 1*28 millió k. h. (22%) a fenyőerdő. Arra a nagyon fontos kérdésre: a legújabb gyara­podás után hogyan alakul fában való ellátottságunk, határozottan felelni nem tudunk. Nem ismerjük a vissza­nyert erdőterületek pontos nagyságát, az erdők állapo­tát, minőségét és korviszonyait. Hozzávetőlegesen a következő becslés tájékoztathat: Tűzifa Lombos műfa Fenyő műfa termelés szükséglet fölösleg (+) vagy (vagonokban) 325.000 110.000 129.000 320.000 36.000 138.000 hiány (—) + 5.000 + 74.000 - 9.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom