Külügyi Évkönyv, 1941
TANULMÁNYOK - A hazatért erdélyi és keleti részek jelentősége (dr. KENÉZ BÉLA)
visszanyert területen: a trianoni határszélen, a Székelyföld majdnem egész tömbjén, a Szilágyságban és a Kalotaszeg hazatért darabján 1940-ben kb. 1,200.0000 magyar él, akik a most visszacsatolt részek népességének valamivel több mint felét tehetik. (És ez annál súlyosabb jelentőségű, mert a számarányánál uralkodóbb szerepű városi népességben [mind a négy thj. városban s a megyei városok 2/ 3-ában] a magyarság túlnyomó többséget alkot.) Sajnos: Rumánia uralma alatt maradt az Erdély déli felében, a Bánátban, a Maros völgyében, a Mezőségen élő több mint félmillió magyar. Ezek az adatok is csak azt az igazságot hirdetik, hogy a történeti Erdélyt etnikai alapon földarabolni nem lehet, mert a nyelvterületek nem alkotnak összefüggő egészet, sőt a fajkeveredés az állami élet gyökeréig, a községekig hat le. Ennek megállapítása alig teszi elkerülhetővé a kérdést: ha etnikai alapon lehetetlen a határ tökéletes megállapítása, nem kellene-e érvényesülést engedni azoknak az egyéb határalkotó tényezőknek, amelyek a nemzetközi béke leghathatósabb garanciáját, a tartós államalakulást biztosítják: a természet és a gazdasági élet törvényeinek és a történeti jognak? A mostani rendezés a természetes és történeti határokat Dél felé nem állította vissza, de nem tudta elkerülni ennek ellenére sem az etnikai kevertséget. Mindamellett, ha a mai Magyarországon a nemzetiségi színkép nem is annyira egységes, mint a trianoni területen, az 1941-ben már 14 millióra becsülhető népesség mintegy 80%-a (kb. 11 millió) magyar. A rumánok száma ennek egytizedrésze: meghaladja az egymilliót (= 8%), a németek száma — a tévesen közéjük számított torzított német nyelvet („jiddis") beszélő zsidóság levonása után — 600.000 főre becsülhető, számarány — 4—5% közt fog elhelyezkedni. A rutének száma 500.000, számaránya 4% körül lehet, a szlovákok számát egynegyed millióra lehet becsülni, ami nem egészen 2%-nak felelne meg. A visszatért erdélyi ós keleti részek hiffelekezeti spectruma éppen olyan tarka, mint a nemzetiségi. Viszonylagos többségük (39'1%-os aránnyal) a görög katolikusoknak van. A következő hely a reformátusoké (211%). Utánuk a római katolikusok következnek
