Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A hazatért erdélyi és keleti részek jelentősége (dr. KENÉZ BÉLA)

tatja — nagyobb lépést tettünk a történelmi határok visszaállítása felé, mint a két korábbi országgyarapítással: a Felvidék egy részének és a Kárpátaljának visszatérésével (1938. november, illetőleg 1939. március-április.) Terület Kiszámított lélekIkm') szám az 1939. év végén Trianoni Magyarország 93.073 9,129.000 Az első bécsi döntéssel visszanyert felvidéki terület 11.927 1,058.000 A visszatért kárpátaljai terület .. 12.061 670.000 A második bécsi döntéssel visszakerült keleti és erdélyi terület 43.104 2,633.000 A mai megnagyobbodott Magyarország 160.165 13,490.000 A keleti és erdélyrészi terület, amelyet ezentúl rövidség kedvéért Erdélynek fogunk nevezni, népességi adatai nem egészen pontosak. A küszöbön álló (az 1941. január 31.-Í éjféli állapotot feltüntető) népszámlálásra való tekintettel ezúttal nem készült olyan népösszeírás, mint a Felvidék visszatérésekor. Az 1930-as rumániai népszámlálásra kell tehát támaszkodnunk, ez pedig nem eléggé megbízható, mert egyes vonatkozásaiban az igazságot politikai célkitűzések követeléseinek rendeli alá. Mindamellett meg lehet állapítani, hogy Magyarország népessége 1940 végén 14 millió körül jár, meghaladja a magyar anyaország 1869. évi lélekszámát (137 millió), sőt megközelíti Szent István birodalmának akkori lélekszámát is (15-5 millió). Magyarország ezzel, ha hiányzik is Trianon előtti terletének (325.000 km

2) fele, ha pedig csak az anyaországot tekintjük (282.000 km

2), több mint 40%-a, a lélekszám dolgában is jelentős középállamok sorába emelkedett. Az új területgyarapodás határaink természetes adottságát is javítja, ha nem is tudta teljesen megvalósítani. Megint 410 km hosszú vonalát kaptuk vissza az eszményi tökéletességű határt alkotó Kárpátoknak. És ezzel újabb lépést tettünk a geofizikai egység felé, ami