Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Görögország

kapcsolatokról, Törökországgal a szíriai területi kérdés ren­dezéséről, az ÚSA-val a légiközlekedés tárgyában, Monakó­val a pénzügyi visszaélések elnyomásáról, Svédországgal békéltető- és döntőbírósági eljárásról és végül a cseh nem­zeti bizottmánnyal cseh-szlovák hadsereg felállításáról. Ide tartozik még az angol-török-francia hármas szerződés is. Magyar viszonylatban: Kárpátalja megszállását a fran­cia kormány hallgatólagosan tudomásul vette. A magyar-francia kereskedelmi forgalom a febr. 4-én megkötött egyezmények alapján bonyolódott le. Amíg francia­országi kivitelünk a háború kitöréséig kissé csökkenő irány­zatot mutatott, addig bevitelünk F.-ból Magyarország foko­zott nyersanyagvásárlásai folytán ez alatt 1 az időszak alatt megkétszereződött. A háború kitörése a két ország közötti kereskedelmi forgalmat azonban teljesen, megbénította. Magyar követség: Paris, 15, rue de Berri. Gróf Khuen­Hédervárv Sándor, titk. tan., rendk. köv. és megh. min., követ. GÖRÖGORSZÁG. Királyság. Területe: 130.199 km 2. Lakossága (1938-ban): 7,108.000. A Népszövetségnek tagja. — G. 1914-ben semleges marad. E miatt Venizelosz Szalonikiben ellenkormányt alakít és az oda bevonulni engedett entente-csapatokkal a királyt presszionálja. 1916-ban a fran­ciák bombázzák Athént és a görög hadsereget leszerelik. Követelé­sükre Konstantin király Sándor fia javára lemond. A franciák be­vonulnak és a görög hadsereget hadüzenet nélkül a frontra vetik. A neuilly-i békében (1919. nov. 27.) G. Bulgáriától Nyugat-T rákiát nyeri, az életbe nem lépett sévres-iben (1920. aug. 10.) Törökország­tól Kelet-Trákiát, Kis-Ázsia nyugati részét, Imbroszt és Tenedoszt, melyeket kisázsiai vereségei után a lausenne-i békében (1923­júl. 24.) ismét elveszít. Sándor 1920. okt. 12-én meghal. Kondurio­tisz tengernagy régens lesz, majd dec- 19-én Konstantin ismét király lesz, de 1922• szept. 13ián Plasztirász, ki diktátornak teszi meg magát, lemondatja a trónörököst, II. György javára, kit 1923. okt. 23-án újabb forradalom trónvesztesnek nyilvánít. Dec. 19-én Konduriotisz lesz ismét a régens. 1924. márc. 24-én a nemzetgyűlés kikiáltja, a köztársaságot, Konduriotisz elnökkel. 1925. jún. 25-én Pangalosz forradalma, ki diktátor, majd elnök lesz, míg 1926. aug. 6-án elfogják. Konduriotisz 26-án ismét átveszi hivatalát, de 1929. dec- 15-én lemond és Zaimisz lesz elnök, akit 1934-ben újraválasz­tanak. 1935. okt. 11-én a nemzetgyűlés kimondja a királyságnak az 1911-i alkotmány alapján való visszaállítását; Kondilisz lesz régens, majd II. György nov. 25-én újra elfaulaija trónját. 1936. aug. 11-én Metaxasz miniszterelnök feloszlatja a parlamentet, eltörli az alkot­mány lényeges elemeit és aug. 5-én bevezeti a diktatúrát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom