Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Észtország

Aug. 22-én E. elismerte a szovjet-orosz kormányt. Az európai háború kitörése után E. — angol szövetségi kapcsolatai miatt — nem tudta magát teljesen távoltartani a konfliktustól: szept. 5-én megszakította diplomáciai kapcsolatait a Német Birodalommal és anélkül, hogy hadat üzent volna, vele szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát s ennek megfelelően a német alattvalókkal szemben internálásukat és vagyonuk zár alá vételét foganatosította. E.-nak ez a félszeg helyzete főleg az egyiptomi-angol kapcsolatok tekintetében járt figyelemreméltó következményekkel. Anglia szerette volna bevonni E.-ot a háborúba, ezzel szemben hivatalos tényezők ismételten leszögezték, hogy E. nem hajlandó beavatkozni a viszályba. Ha voltak a két ország között megállapodások egy háború eshetőségére, ezek elsősorban Olaszország ellen irányultak. Minthogy azonban Olaszország egyelőre tartózkodott a fegyveres fellépéstől, bizonytalan helyzet keletkezett. Anglia szerette volna életbeléptetni a háborús rendszabályokat, az egyiptomi nacionalisták viszont inkább arra igyekeztek felhasználni a helyzetet, hogy kisebb-nagyobb előnyöket vívjanak ki E. számára az angolokkal szemben. A vezérkari főnöknek távoznia kellett és október végén királyi rendelet gondoskodott a póttartalék jellegű territoriális hadsereg felállításáról. Ennek megszervezése az angolok szemében szálkát képező népjóléti min.-re bízatott. A látogatások közül még megemlítendők Seif Ul-Islam yemeni trónörökös és Noury Pasa El Said iraki min.-elnök januári, Göbbels áprilisi, Lord Górt angol vezérkari főnök és Balbo tábornok májusi látogatásai. Magyar követség: Kairó, 4, Sharia Ibn Gushm, Gizeh. gróf Semsev Andor köv. tan., ügyvivő. ÉSZTORSZÁG. Köztársaság. Területe: 42.549 km. Lakossága (1935-ben): 1,130.413. A Népszövetség tagja. Volt orosz terület. A nemzetgyűlés 1918. február 24-én kiáltja ki É. függetlenségét, melyet a Szovjetunio a áorpati békében (1920. febr. 2) ismer el. 1920. jún 15-i alkotmány 1933. okt. 15-én módosítva. Lettországgal 1927-ben vámunió (nincs végrehajtva). Elnök-kormányzó (Riigihoidja, Président-Régent de la République d'Esthonie): Konstantin Páts. Megválasztva 1938. ápr. 24-én, 6 évre.