Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Dánia

Alsóház (Folketing): Választások ápr. 3-án, 4 évre. Elnöke: Hans Rasmussen (szoc.). Pártok: Szociáldemokraták 64 Radikális polgáriak 14 Baloldali polgáriak 30 Konzervatív polgáriak 26 Georgista párt 3 Kommunista párt 3 Parasztpárt (azelőtt szabad néppárt) 4 Nemzeti szoc. párt 3 Schleswigi német párt 1 Fáröer-szigetek kíilönpártja .. 1 összesen: 149 Változások az év folyamán: Kormányban: Az év folyamán az igazságügyi és közlekedésügyi tárca gazdát cserélt. Steincke igazságügymin. a kormánynak azt az intézkedését, hogy a háborús viszonyokra való tekintettel a politikai természetű becsületsértési pörök lefolytatását beszüntette, magára nézve sérelmesnek találta és beadta lemondását. Fisker közlekedésügyi min. pedig megrongált egészségi állapotára való tekintettel mondott le. Unmack-Larsent, az új igazságügymin.-t és Axel Sörensent, az új közlekedésügyi min.-t a szociáldemokrata párthoz szoros kapcsolatok fűzik ugyan, de az utóbbi években a belpolitikában nem vettek aktív részt. Parlamentben: A választások lényegtelen eltolódásokkal jártak. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: A dán belpolitika előterében az év első felében az alkotmányreform kérdése állott. Az alkotmánymódosító javaslatot (mely az egykamarás rendszer bevezetését jelenti, habár formailag továbbra is két kamara fog fennállani), továbbá a választói korhatárnak 23 évre való leszállítását, márciusban úgy az alsó-, mint a felsőház elfogadta. Mivel az alkotmány értelmében szükséges volt, hogy a javaslatot egy újonnan megválasztott alsó- és felsőház is újból elfogadja, a kormány az országgyűlést feloszlatta és új választásokat írt ki. Ezek ápr. hó 3-án, illetve ápr. hó 14-én zajlottak le. A választásoknál történt eltolódásokból elsősorban az extrém irányzatoknak volt hasznuk.