Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Csehszlovákia

Iskolaügy: Matus Cernak Josef Sivák (jan. 20-tól) Igazságügy: Milos Vanco Nikulás Pruzinsky (jan. 20-tól) Szlovák kormány (márc. 12—14-ig), Miniszterelnök: Belügy: Pénzügy: Vasút, posta: Ipar és kereskedelem: Iskolaügy: Igazságügy: Karol Sidor Martin Sokol Hrnciák Stano Zatko Josef Sivák Fritz Kárpátalján (márc. 16-ig): Miniszterelnök: Miniszterek: Volosin Ágoston Róvay Julián Nikulás Pruzinsky (jan. 20-tól) Parlament (Nemzetgyűlés): Kétkamarás rendszer. Választások 1935. május 19-én. Szenátus 8 évre, képviselőház 6 évre választva. A területi és alkotmányjogi változások után a prágai központi képviselőház létszáma 300-ról 193-ra, a szenátusé 150-ről 97-re csökkent. Pártok: cseh nemzeti egységpárt, szlovák egységpárt, nemzeti munkáspárt, német nemzeti szocialisták, német szociáldemokraták. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: A II. köztársaság legsúlyosabb gondja az autonóm országrészek összetartozásának biztosítása volt. Az autonóm szlovák nemzetgyűlés jan. 18-án tartott első ülésén a prágai központi kormány tagjai is megjelentek és szlovák részről még biztató szavak hangzottak el a három országrész testvéri összefogásának szükségességéről, de ez nem változtatott az egyre erősödő szeparatisztikus szándékokon. Nehézségek voltak a történelmi országokban is, az újonnan bevezetett kétpártrendszer nem működött kielégítően, a régi rendszer képviselői állandóan nehézségeket gördítettek a cseh egységpárt törekvései elé. Az állam területén megmaradt németek viszont a nemzeti szocialista pártba tömörülve egységesen léptek föl és igyekeztek jogaikat mindenkivel szemben érvényrejuttatni. Összefoglalólag azt lehet mondani, hogy a csehek csak igen nehezen tudtak