Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Brit Birodalom - Nagy-Britannia és Észak-Írország

a tervnek a nyugati nagyhatalmak sem voltak inegnyerhetők. Ezen nehézségek dacára júliusban angol és francia katonai bizottságok érkeztek Moszkvába. A brit kormány ezzel pár­huzamosan igyekezett a német kormányt meggyőzni, hogy fentvázolt tevékenysége csak az erőszakos megoldások és nem a jogosult német érdekek érvényesülése ellen irányul. Az aug. 21-i német-orosz egyezmény meglepetésként hatott Londonban,. A lengyel-német háború kitörése után, szept. 3-án a brit kormány hadat üzent Németországnak; a szovjetkormánynak azonban, annak lengyelellenes beavatko­zása után, nem üzent hadat és ezen magatartását a finn-orosz háború kitörése után sem változtatta meg, sőt októberben Londonban árucsereegyezményt kötött az oroszokkal. Okt. 19-én írták alá az angol-francia-török szerződést; Törökország a nyugati hatalmak mellé állott, kikötvén azon­ban, hogy a szerződés nem kényszerítheti a török kormányt egy szovjetellenes akcióban való részvételre. Novemberben az angol és a francia kormány gazdasági erőforrásaik egységesítését határozták el, a német aknahá­ború megtorlásaként pedig tengerzár alá helyezték a német eredetű árukat. A spanyol polgárháborúban Anglia folytatta be-nem­avatkozási politikáját. Febr. 27-én elismerte Franco tbk. kormányát. Anglia azóta igyekszik Spanyolországot gazda­sági felépítésében segíteni. Anglia Franciaországgal együtt 16 millió font kölcsönt, ill. segélyt adott Oseh-Szlovákiának; Románia és Görög­ország hitelkönnyítéseket kaptak. Az Egyesült Államokkal fennálló jóviszony a királyi pár amerikai látogatásában nyert kifejezést. A két ország keletázsiai érdekközössége párhuzamos politikát tett lehe­tővé, bár London az európai háborúra való tekintettel több óvatosságot tanúsít; a kínai „nyitott ajtó" elvének fenn­tartására törekedett és Japánnak Tientsin elleni blokádja idején (június) mindent elkövetett a koncesszió semleges­ségének megmentésére. Kína valutájának alátámasztására Anglia 10 millió fontot adott. Magyar viszonylatba?i: Anglia fokozott érdeklődése a kontinens ügyei iránt Magyarországra is kiterjedt. Ez főleg gazdasági téren nyilvánult meg. Az év vége felé a tenger­zárból kifolyólag angol-magyar tárgyalások folytak London­ban, melyek egyelőre szerződéses megegyezés nélkül elvi megál 1 apodáshoz vezettek. Magyar követség: London, S. W. 1. 46, Eaton Place. Barcza György, titk. tan., ren.dk. köv. és inegh. min., követ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom