Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Spanyolország

Közigazgatásilag nagyjában az 1936. előtti állapothoz tértek vissza. A büntetőbíráskodás a katonai büntetőtörvény­könyv és perrendtartás keretei között indult meg. A gyors megtorlás elve, az elbírálásra váró cselekmények, illetve személyek óriási száma azonban az ország egész területén különleges katonai bíróságok felállítását tette szükségessé. Ezek fellebbezés kizárásával, jogerősen ítélkeznek. A katonai büntetőbíráskodás e különleges jogköre az egész év folya­mán érvényben maradt. A társadalom felépítését a „nemzeti szindikalizmus" elve alapján tervezik, mely mozgalom az olasz fascizmussal mutat fel rokon vonásokat. Az előmunkálatok a szindikalista társadalmi berendezésnek a különleges spanyol viszonyok­hoz való alkalmazására és nemzeti irányban való fejlesztésére megindultak. A katholikus Egyház a köztársasági korszak előtti jog­állását visszanyerte, a kitiltott rendek visszatértek és vissza­kapták elkobzott vagyonukat. Az Egyház egyes közjogi viszonyai azonban rendezetlenek maradtak; a főkegyúri jogot az év végéig a Szentszék nem volt hajlandó a jelenlegi államfő részére biztosítani. A monarchia visszaállításának kérdésében a kormány tartózkodó álláspontot foglalt el, sem mellette, sem ellene nem nyilatkozott. A karlista trónkövetelő ág utolsó tagjá­nak néhány évvel ezelőtt történt elhúnyta óta a monarchia hívei egységesen tömörültek XIII. Alfonz, illetve fia mögé. Külpolitikában: Az év első heteinek katonai győzelmei azt eredményezték, hogy mindazok a hatalmak, melyek eddig Burgos-szal szemben elutasító állásponton voltak, a nemzeti kormányt de jure elismerték, illetve diplomáciai viszonyu­kat normalizálták. A francia kormány febr. 3-án Bérard szenátort küldte Burgosba, de feltételeit a spanyol kormány nem fogadta el. Ugyané hó 19-én Bérard visszatért S.-ba és most már febr. 26-án aláírása került a Bérard—Jordana-egyezmény, mely­nek értelmében a francia kormány de jure elismeri a spanyol kormányt és kötelezi magát 1. a letétként kezelt mintegy 10 millió értékű spanyol arany kiadására, 2- a köztársaságiak által Franciaországba hurcolt hadianyag visszaadására és 3. a spanyol területről jogtalanul Franciaországba került ingóságok jogos tulajdonosaiknak leendő visszaszolgáltatá­sára. A Bérard—Jordana-egyezmény végrehajtása nem ment súrlódás nélkül. A Bizertába menekült köztársasági hadi­hajókat már ápr. 2-án átvette ugyan a spanyol kormány, a hadianyag visszaadása azonban őszig húzódott ki. Nagy bonyodalmakat okozott az aranyletét kérdése. Ezt még a

Next

/
Oldalképek
Tartalom