Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Románia

koncentrációs kabinet alakításának lehetőségét megteremteni. Ez azonban nem sikerült Tatarescunak és kormánya nem hozott lényeges változást az eddigi rendszerben. Közben a drágaság állandó fokozódása és az egyre súlyosabb katonai terhek szították az állandó elégedetlenséget. A román kormányok, mint már sokszor, általános elégedetlenség idején, a zsidókérdés látszólagos megoldásával igyekeztek a közfigyelmet foglalkoztatni. Az év folyamán keresztülvitték a romániai zsidók állampolgárságának revízióját és a közzétett eredmények szerint a közel háromnegyedmilliónyi zsidóságnak majdnem egyharmada elveszítette román állampolgárságát. A romániai kisebbségek a politikai pártok megszüntetése folytán képviselet nélkül maradtak s ezért az év elején a kisebbségi főkormánybiztos tárgyalásokat folytatott a kisebbségi vezető személyekkel a kisebbségeknek az új rendszerbe való beillesztése felől. A kormány a Fronthoz való fel tételnélküli csatlakozást minden konkrét panasz megvizsgálásának előfeltételéül kötötte ki. A kulturális, gazdasági és szociális szervezetnek elismert német „Volksgemeinschaft" jan. 10-én, a magyarság csatlakozása jan. 17-én történt meg. Az ekkor kötött írásbeli megállapodás értelmében a romániai magyarság a Front legfelsőbb tanácsában 10, a direktóriumban pedig 1 tagsági helyet kapott. A kormány a magyar nép közösség működési engedélyét gróf Bánffy Miklóshoz címezte, őt jelölve ki a létesítendő szervezet elnökéül. A román kormány szájaíze szerint létrejött organizáció — mint ez az önkényes eljárás is mutatja — a magyarság sorainak megbontására volt szánva. A Magyar Népközösség februárban alakult meg Kolozsvárott. A Front vezetőségébe delegált tagok gróf Bánffy Miklós vezetése alatt, márc. 3-án, az úi alkotmány évfordulóján rendezett ünnepségeken már előírásos front-uniformisban vettek részt. A kormány a kisebbségek csatlakozását mint a velük való jó bánásmód bizonyítékát igyekezett kiaknázni, sőt Calinescu min.-elnök még azt is tagadásba vette, hogy Romániának egyáltalában kisebbségi problémája volna. Ezzel szemben a való helyzet az volt, hogy a kormány propagandisztikusan jól beállítható kisebbségi rendelkezésekkel törölte ki a világ szemét. Ilyenek voltak a február derekán kiadott iskolai rendeletek, továbbá az állami elemi oktatásról készült új törvény. A magyarság képviselete a Fronthoz való csatlakozás fejében bizonyos kisebbségi kívánalmakat terjesztett elő, amelyekről a min.-elnök megállapította, hogy könnyen teljesíthetők. Mégis, az új állampolgársági törvénybe a tekin-