Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Olaszország

A gyarmati birodalom terén az Abesszíniában eddig befektetett magántőke megközelíti a kétmilliárd lírát. Az olasz .gyarmatok helyzete, főként gazdasági szempontból, nem volt egészen kielégítő. Az új gyarmatügyi min., Ternzzi tbk. hivatalbalépése után látogatást tett az olasz-afrikai birodalomban. Törvényt hoztak az év folyamán fajvédelmi tanács létesítéséről a belügyminisztérium keretében, a filmipar fejlesztéséről, a külföldi olaszok visszavándorlását előmozdító bizottság létesítéséről és vagyonadó bevezetéséről. Külpolitikában: Az olasz külpolitika továbbra is a tengely alapján nyugodott; a német-olasz viszony valóságos szövetséggé alakult, melynek keretében azonban 0. mozgási szabadságot biztosított magának. A szentszéki-olasz viszony kiemelkedő eseménye volt az olasz uralkodópár dec. 21-i látogatása a Vatikánban és XII. Pius pápa dec. 28-i viszontlátogatása a Quirinálban, Német viszonylatban a tengelypolitika, melynek mindkét ország nagy sikereket köszönhetett, még bensőségesebbé vált és máj. 7-én a Milanóban Ribbentrop és Ciano gróf által aláírt politikai és katonai szövetségi szerződéshez vezetett. 0. mindamellett a német-lengyel háború kitörésekor — nem látván közvetlen olasz érdeket kockán forogni és a Duce békeközvetítése sikertelen maradván — a német kormánynyal egyetértésben nem-hadviselő félnek nyilvánította magát. Az olasz álláspontot Ciano gróf külügymin. dec. 16-án tartott külügyi expozéjában ismertette. Minden súrlódási lehetőséget kiküszöbölendő, az olasz és a német kormány szerződést kötött a déltiroli németség áttelepítése kérdésében. A két állam között fennálló szoros viszony folytán a kölcsönös látogatások egész sorozata zajlott le, melyek során olasz és német államférfiak, a katonai, gazdasági és kulturális életben szerepet játszó személyiségek keresték fel a Német Birodalmat, illetve 0.-t. A Franciaországgal szemben fennálló területi követelések által kiváltott idegesség az év elején mindkét részről éles sajtóhadjáratban nyilvánult meg, majd enyhülés állott be. Ezzel kapcsolatban olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a két ország között tárgyalások folynának a függő kérdések rendezéséről. Tényleg francia részről bizonyos hajlandóság mutatkozott az olasz kívánságok — kivéve a területi igények — teljesítésére. Az így beállott javulás a Duce piemontei körútja során tartott beszédének hangján is megérzett, amennyiben franciaellenes támadás nem hangzott el. Az alexandrette-i szandzsák Törökország részére történt átengedése ellen 0. Párizsban tiltakozott. A francia-