Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Németbirodalom

szédében felmondotta az 1935. évi német-angol flottaegyezményt. A N. B. a lengyel kormány egyre merevebb magatartását Anglia befolyásának tulajdonította. A két ország között heves sajtóháborúság is folyt. A lengyel háború kitörésének napján Anglia általános mozgósítást rendelt el. Mussolini békeközvetítési kísérletét szept. 2-án az angol kormány elutasította, majd pedig szept. 3-án ultimátumban szólította fel a N. B.-at csapatainak Lengyelországból való visszavonására. Az ultimátum s annak visszautasítása után beállott a két ország között a hadiállapot. Szent. 19-én Hitler kancellár danzigi beszédében bejelentette, hogv a N. B. a lengyel kérdés után a háborút a maga részéről befejezettnek tekinti és hogy Angliával szemben nincsenek hadicéljai, amiért is nem lát okot a háború folytatására. Anglia azonban ezt a felszólítást elutasította s így a háború tovább folyik. Hitler kancellár őszinte közeledési kísérletei ellenére a német-francia viszony lényegileg a német-angol viszony függvénye volt, különösen a márciusi események után. Augusztus utolsó hetében Hitler kancellár és Daladier között is történt levélváltás, amely szintén eredménytelen volt. Ennek ellenére Hitler kancellár még a háború kitörése után is bizonyos megkülönböztetéssel nyilatkozott Franciaországról és csak danzigi békefelhívásának elutasítása óta azonosítja a német politika Franciaországot Angliával. A német-orosz viszony az év elején még nagyon hűvös volt, a kancellár újévi felhívásában a német külpolitika alapjai között az antikomintern-szerződést is megjelölte. A nyugati hatalmak és Oroszország között folyó tárgyalások eredménytelensége azonban némi reményt nyújtott a két ország viszonyának új rendezésére, amit a német és orosz sajtó tartózkodása is alátámasztott. Ennek ellenére meglepetésszerűen jött Ribbentrop moszkvai utazása és a német-orosz megnemtámadási szerződés aláírása aug. 23-án. Ez a német kormányzat legnagyobb külpolitikai sikere volt az év folyamán, mert háború esetére biztosította Németországnak, hogy nem kell két fronton harcolnia. Szept. 17-én a szovjet csapatok is bevonultak Lengyelországba, szept. 28-án pedig, Ribbentrop második moszkvai útja alkalmával megállapították a végleges német-orosz érdekhatárt. A gazdasági kapcsolatok a két ország között rendkívül megélénkültek, ha még nem is érték el az 1933. előtti terjedelmet. A N. B. a finn-orosz konfliktusban szigorúan semleges magatartást tanúsított. Az Olaszországgal való szoros együttműködést Hitler kancellár újévi felhívásában a N. B. európai politikájának alapjaként jelölte meg. A német-olasz kapcsolatok az év folyamán rendkívül szorosak és szívélyesek voltak és Ribbentrop máj. 6—7-i milánói látogatása után, Ciano gróf máj. 21—22-i berlini utazása alkalmával minden térre kiterjedő