Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Lengyelország

A danzigi szenátus elnöke L. danzigi diplomáciai képviselőjének az esettel kapcsolatban tiltakozó jegyzéket nyújtott át. A jegyzék átadását lengyel válaszjegyzék átadása követte, heteken keresztül folyt azután az egyre erélyesebb hangú jegyzékváltás, melynek folyamán a szemben álló felek kölcsönösen vádolták egymást, megtorló intézkedéseket foganasítottak, melyek a helyzetet egyre inkább elmérgesítették. Közben, jún. 17-én Göbbels németbirodalmi propagandaminiszter a „Danzigi Kultúrhét" alkalmából Danzigban járt s ott lelkes tömeg előtt mondott beszédében kitartásra hívta fel a danzigiakat. Jún. 29-én viszont a lengyel „tenger ünnepén" Moscicki köztársasági elnök L.-nak a tengerhez való elvitathatatlan jogáról szólott. Ugyanekkor a lengyel kormány hivatalos közleményt adott ki, mely szerint Danzigban szabadcsapatok szervezése, illetve háborús előkészületek folynak. Ezek a hírek júl. 10-én Chamberlaint újabb nyilatkozatra késztették az alsóházban, melynek lényege az volt, hogy a danzigi helyzet felborulása esetén L. számíthat Nagy-Britannia támogatására. Ez az újabb bejelentés ismét csak olaj volt a tűzre. A németek szenvedélyes hangon vetették Chamberlain szemére, hogy felkínált garanciájával hajthatatlanná teszi a lengyeleket s ezáltal meghiúsít egy Európa érdekében álló észszerű német-lengyel megegyezést. Nem sok időre rá, július végén, Ironside, az angol expedíciós hadsereg parancsnoka érkezett L.-ba, ahol a politikai és katonai vezető férfiakkal folytatott megbeszéléseket. A lengyel álláspont egyre inkább megmerevedett. Aug. 6-án Smigly-Rydz marsall a légionisták krakkói nagygyűlésén a lengyelek megnemalkuvásáról szólott. Aug. 17-én a lengyelek a kishatárszéli forgalmat lezárták. Aug. 24-én Chamberlain az alsóházban kijelentette, hogy a német-szovjet szerződés megkötése nem változtat Nagy-Britannia garanciavállalásán, Daladier pedig ugyanerről biztosította a párizsi lengyel nagykövetet. Aug. 25-én, mint már említettük, aláírták az angol-lengyel kölcsönös segélynyújtási egyezmény végleges formuláját, amikor is Daladier is bejelentette Franciaország azonos kötelezettségvállalását. A háború felé mutató végkifejlődésben még Roosevelt elnök tett békítési kísérletet Hitler vezér és kancellár, valamint Moscicki elnökhöz intézett felhívásában, de eredménytelenül. Aug. 29-én Chamberlain újólag leszögezi az alsóházban, hogy Nagy-Britannia eleget tesz vállalt kötelezettségének. Aug. 30-án L. elrendeli az általános mozgósítást. Szept. 1-én hajnalban a Németbirodalom és L. között megindultak a hadműveletek. A lengyel köztársaság elnöke ugyanaznap kelt dekrétumában esetleges utódjául RydzSmiglv tábornagvot jelölte ki, akit egyidejűleg a lengyel haderő főparancsnokának is kinevezett. Szept. 2-án a berlini lengyel nagykövet, valamint a varsói német ügyvivő