Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Franciaország

ben a párizsi egyetemi ifjúság is tüntetett az olasz követelések ellen. Pjibouti helyőrségét az év végén megerősítették. A kormány a gyarmatoknak általában fokozott figyelmet szentelt és a gyarmatügyi minisztériumot újjászervezte. A muzulmán önállósági törekvéseket hirdető Destour heves agitáció ja miatt a kormány áprilisban ostromállapotot rendelt el Tuniszban. Az év folyamán a szociális törvények, a hadfejlesztési kiadások és a mozgósítás folytán az államadósságok és az államháztartás deficitje jelentősen növekedtek. Az erélyes kormányzat következtében azonban a külföldre menekült tőkék nagy része visszatért és az év végén tekintélyes arany mennyiség is visszaáramlott. A hitelviszonyok javultak és a gazdasági élet fellendült. A külkereskedelem térfogata csökkent ugyan, de főként csökkent annak deficitje. Az év folyamán hozott számtalan rendelettörvényen kívül megemlítendők még a lakbérekre, a pénzügyi szanálásra, a lakosságnak háborús megszervezésére és a gazdasági reorganizációra vonatkozó törvények. Külpolitikában: Az európai politika nagy eseményei F. szárazföldi hegemóniájának elvesztését és az általa felépített szövetségi rendszernek, valamint F. egyes hatalmi pozícióinak megrendülését eredményezték. Amikor Németország az „Anschluss"-t végrehajtotta, a népfront-kormányok osztálypolitikája következtében súlyos gazdasági és pénzügyi krízis nehezedett F.-ra, felbomlott társadalmi renddel, munkaképtelen parlamenttel, a tőkék menekülésével és a termelés csökkenésével súlyosbítva. F. ennek folytán megelégedett egy közös angolfrancia tiltakozással Berlinben márc. 12-én, a további ausztriai eseményeket pedig tétlenül nézte és bécsi követségét ápr. 3-án főkonzulátussá alakította át. A csehszlovák krízis idején Flandin volt min.-elnök tagadásba vette azt, hogy F. más államokkal kötött szerződéseinek katonai segélynyújtást ígérő tételei automatikusan kell működjenek és hatásos propagandát indított azok ellen, akik F.-ot idegen érdekekért háborúba akarják taszítani. E propaganda hatása alatt a közvélemény eltért a békeszerződések sérthetetlenségének és a status quo megőrzésének elvétől és fogékonyságot kezdett tanúsítani a békés területi revíziók gondolata iránt. A közvélemény másik része, az ú. n. „bellicisták" ezt hazaárulásnak bélyegezték, a csehszlovákfrancia szerződés teljes érvényét hangoztatták és azt fejtegették, hogy F.-nak gyarmatai biztonságát Európában kell megvédenie. Végeredményben Daladier kijelentette, hogy egy Csehszlovákia ellen irányuló német támadás esetén F. eleget fog tenni katonai kötelezettségeinek, de ugyanakkor kormánya Angliával egyetértésben támogatta Runciman prágai misszióját és a csehszlovák kormánynak a krízis békés megoldását