Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Dánia

melynek felét bizonyos közszükségleti cikkek beszerzésére és tárolására, másik felét pedig nagyrészt az eredetileg 5—6 évre tervezett, de most két év alatt keresztülviendő katonai anyagbeszerzésre fordították. A szeptemberi krízis idején I). honvédelmének hiányai, különösen a polgári lakosság légvédelme terén, erősen mutatkoztak. Okt. 14-én a min.-elnÖk összehívta a különböző pártok képviselőit a honvédelmi kérdés, az északi együttműködés és D.-nak a Népszövetséggel szemben való állásfoglalása megvitatására. A bizottság tárgyalásai az év végéig semmi eredményre sem vezettek. Míg a dán koalíciós kormány a honvédelem terén nem akarta magát erőteljes lépésekre rászánni, annál erélyesebben látott hozzá az alkotmány módosításához. Megszerezte ehhez a konzervatív néppárt közreműködését is, melynek eleinte a konzervatív körök igen erős ellenzését kellett leküzdenie. A kormány alkotmánymódosító javaslata, melynek tárgyalását a parlament alkotmányjogi bizottsága megkezdette, a gyakorlatban egykamarás rendszer bevezetését jelenti, habár formailag továbbra is két kamara fog fennállani. Mintául a norvég alkotmányt választották. Az eddig elkülönített folketing- és landsting-választások helyett, most egyetlen országgyűlési választás lesz. Az aktív választójog korhatárát leszállították. A választásra jogosult állampolgárok 170 országgyűlési képviselőt választanak. Ezenkívül választanak 34 képviselőt külön, a pártok által összeállított és a választás előtt közzétett listák szerint, teljesen elkülönítve a kerületi képviselőktől. A jövőben tehát a dán országgyűlés egyetlen választás és ugyanazon választói alap útján jön létre, tulajdonképen tehát az egykamarás rendszer ismérveit mutatja fel és így mélyreható újítást jelent a dán alkotmány történetében. Egészen újszerű a népszavazás bevezetése is, mely azonban a javaslat szerint csak már elfogadott törvényekre alkalmazható. Az állami költségvetésre, fizetésekre és adókra, valamint állampolgárokra vonatkozó törvények nem képezhetik népszavazás tárgyát. Az alkotmányreform kidolgozása és a honvédelem körüli viták azonban nem gátolták a kormány buzgó szociálreformátori tevékenységét és általában élénk törvényhozási munkásságát. A parlament az elmúlt ülésszak alatt 95 új törvényt hozott. Az építkezések támogatására a következő hat költség vetési évre nem kevesebb, mint 100 millió koronát szavaztak meg. A munkanélküliség továbbra is súlyos probléma maradt és a munkanélküliek száma mintegy 100.000-et tett ki. Az ország valutáris helyzete kedvezően alakult, úgyhogy a behozatali korlátozásokat lényegesen enyhítették. A törvényhozási alkotások közül legfontosabbak a sajtótörvény módosításáról, a polgári légoltalomról és a miniszterek büntetőjogi felelősségéről szóló törvények.