Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Csehszlovákia

a kormány egy korosztályt és specialistákat hívott be, ami az timiékezetes nemzetközi németellenes sajtóhadjárattal is összefüggött. Máj. 23-án Hodza és Henlein megbeszéléseket kezdtek, amelyek nem vezettek eredményre. A felelősség megosztása végett Hodza később a politikai minisztereket, majd a koalíciós hatosbizottságot is bevonta a közvetlen tárgyalásokba. Júl. 11-én a kisebbségi statutum szakértői véleményt adtak be és Heinlein követeléseit elfogadhatatlannak minősítették. Július végén felmerült az angol közvetítés gondolata a szudétanémet-cseh viszályban és Runciman lord aug. 3-án megérkezett Prágába s megkezdte tanácskozásait a cseh kormánykörökkel, valamint a szudétanémet és magyar kisebbség vezetőivel. Henlein szept. 1-én Berchtesgadenbe utazott Hitler kancellárhoz, Runciman pedig írásbeli jelentés útján tájékoztatta az angol kormányt. Szept. 6-án elkészült a kisebbségi statutum negyedik változata, amelyet a szudétanémet-pártnak, mint a kormány végső ajánlatát át is nyújtottak. Bár ez a javaslat már messzemenő engedményeket tartalmazott, a szudétanémet-párt azt visszautasította, majd pedig a máhrischostraui véres eseményekre való hivatkozással a tárgyalásokat meg is szakította. Benes szept. 10-én rádiószózatban igyekezett a lakosságot megnyugtatni, de Hitler kancellár szept. 11-én Nürnbergben rendkívül éles beszédet mondott. Szept. 13-án a cseh kormány ostromállapotot hirdetett nyolc határmenti német kerületben, Runciman pedig szept. 15-én visszatért Londonba. Szept 15-én Henlein Németországba menekült, pártját 16-án a cseh kormány feloszlatta és a statáriumot további kerületekre is kiterjesztette. Az angol-francia közvetítés eredményeképen a kormány elfogadta a terület-átengedés elvét, 22-én Benes rádiószózatot intézett országához és Hodza lemondását elfogadva, Syrovy hadseregtábornokot, a légionista eszme képviselőjét nevezte ki min.-elnökké. Prágában tüntetések folytak, az izgalom igen nagy volt és 23-án kihirdették az általános mozgósítást, valamint a hadiállapotot. Szept 30-án a kormány a világ lelkiismeretére appellálva elfogadta a müncheni döntést, okt. 1-én pedig a tescheni terület átadására vonatkozó lengyel ultimátumot. Okt. 5-én Benes lemondott és megalakult a második Syrovy-kormány. Okt. 6-án Zsolnán a szlovákok kimondták a pittsburgi szerződés életbelépését és Tiso megalakítja első kormányát, amit okt. 12-én követ a Brody András elnöklete alatt álló ruszin kormány megalakulása. Brody okt. 26-án lemond, helyébe az ukrán irányzatú Yolosin lép. Szlovákia rövidesen áttér az egypárt-rendszerre, a cseh politika intézői azonban csak nov. 16-án határozták el a kétpárt-rendszerre való átté4*