Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Törökország

törökök által legjobban támadott főtisztviselőjét. Jún. 11-én francia javaslatra török katonai delegáció utazott Antio­chiába, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék a szíriai francia haderő főparancsnokával. Miután a népszövetségi választás­előkészítő bizottság e tárgyalások ellen tiltakozott, a török kormány beszüntette a vele való érintkezést és a Népszövet­ség a bizottságot visszahívta. A tárgyalások eredményeképen júl. 3-án vezérkari meg­állapodás jött létre a szandzsák biztonságának és integritásá­nak fenntartásához szükséges török-francia katonai együtt­működés tárgyában és másnap Ankarában létrejött az új török-francia barátsági szerződés is. Ezek után a két kormány megbízottai hozzáláttak a vá­lasztások előkészítéséhez, aminek eredményeképen sikerült az alexandrette-i nemzetgyűlésben török többséget biztosí­tani. A nemzetgyűlés szept. 2-án megválasztotta az államfőt és a kormány tagjait a török tézis képviselői közül. Pec. 1-ével megszűnt a T. és a szandzsák közötti vámhatár és kö­telezővé tétetett a török pénz elfogadása. így most már csak a szandzsáknak T.-gal való formális egyesülése van hátra az önrendelkezési jog alapján. A Balkán-entente tanácsa február végén Ankarában tar­totta tanácsülését és ott, nagyrészt török kezdeményezésre, állást foglalt az aktuális európai politikai kérdésekben. Ugyan­csak T.-ban tartották periodikus konferenciájukat ez évben a Balkán-entente gazdasági tanácsa és vezérkari kiküldöttei. T.-nak a Balkán-entente kebelében kifejtett tevékenysége egyik fontos eredménye volt Bulgária katonai egyenjogúsá­gának júl. 31-én Szalonikiben történt elismerése. A Balkán­entente nevében Metaxas görög min. elnök által aláírt egyez­ménnyel egyidejűleg kölcsönös meg-nem-támadási szerződés is köttetett. Ugyanakkor gondoskodás történt a török-görög­bolgár határon a Lausanne-i szerződés óta fennálló demilita­rizált zónák megszüntetéséről. A török kormány a februári Balkán-entente konferencia határozatához képest ápr. 5-én elismerte Abesszínia meg­hódítását. Viszont máj. 6-án Olaszország jelentette be csat­lakozását a tengerszorosokról szóló Montreux-i egyezmény­hez. Bár e két, évek óta pendens ügy elintézése bizonyos kö­zeledés bevezetőjének volt szánva, ez nem következett be. Olasz részről a török gesztus nem értékeltetett túl, mivel is­meretes volt, hogy az Anglia kifejezett hozzájárulásával ha­tároztatott el és időpontjával is az angol-olasz viszony ki­alakulásához igazodott, Törökország viszont bizalmatlanul figyelte a földközitengeri olasz aspirációkat. A meghitt török-angol viszony ez évben is változatlanul fennállott. Lord Lloyd, az angliai külföldi kulturális kapcso­latok bizottságának elnöke márciusban látogatást tett Anka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom