Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

Moszkva figyelme elsősorban az úgynevezett Anti-Kom­intern nagyhatalmak politikai tevékenységére: a Berlin— Róma-tengelyre és Japán hódító törekvéseire irányult. Az „Anschluss" után a szovjetdiplomácia látta, hogv Csehszlovákia sorsa is meg van pecsételve és idegesen figyelte a szudétanémet események alakulását. A müncheni egyezménnyel kapcsolatban felrótta az orosz sajtó, hogy a szövetségeseknek tekintett Franciaország és Anglia az egyezményt a Szovjet-Unió bevonása, sőt informá­lása nélkül írták alá. A csehszlovák események idején a szovjetdiplomácia egyetlen lépés megtételére tudta magát elhatározni, ami Len­gyelország ellen irányult a cseh határon történt lengyel csapat­összevonás miatt. A szovjetkormány a moszkvai lengyel ügy­vivőnek szept. 23-án átadott memorandumában az 1932-ben kötött meg-nem-támadási szerződés felmondásával fenyegetőd ­zött abban az esetben, ha a lengyel csapatok cseh területre lépnének. A lengyel kormánynak a> szovjet-demarsot vissza­utasító válaszával a szovjetdiplomáciának ez a megmozdulása is kudarccal végződött. A Szovjet-Uniónak a cseh válsággal kapcsolatos háttérbe szorulása hatását fokozták az angol-német deklaráció, az angol­olasz egyezmények, végül a francia-német baráti deklaráció. Ami az európai nagyhatalmak között az Unióhoz leg­közelebb álló Franciaországgal való viszonyt illeti, megálla­pítható, hogy Franciaország a Szovjet-Unióban uralkodó ál­lapotokat objektív kritikával tudta mérlegelni és kellő értékre szállította le a Szovjet-Unió politikai, katonai és gazdasági erejét. Franciaország tartózkodása a Szovjet-Unióval szem­ben ennek következtében fokozódott. Az angol-szovjet viszony ehhez hasonló fejlődést mutat. Japánnal szemben a viszony egyre feszültebbé vált. Állandó nyugtalansággal figyelte Moszkva a japánok katonai sikereit Kínában. Tartózkodott a konfliktusba való aktívabb beavatkozástól, hadianyagok küldésével azonban támogatta a kínai ellenállást, kellően értékelve a japán haderők lekötésével járó előnyöket. Az ellenszenvet a két ország között előforduló határsértések és egyéb incidensek még inkább fokozták. A szovjet-lengyel viszony az év legnagyobb részében rossz volt s ez a cseh válsággal kapcsolatban még fokozódott. Bizo­nyos javulás állott be az év végén, midőn a lengyel kormány a fennálló szerződések érvényességének tisztázása érdekében fordult Moszkvához. Lengyelországnak a Szovjet-Unióhoz való közeledését utóbbi örömmel fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom