Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Amerikai Egyesült Államok

mellett nem hagytak kétséget aziránt, hogy a fennálló szerződések erőszakos megváltoztatására irányuló politika sohasem találkozhatik az ország szimpátiájával. E kijelentéseket nyomon kísérte a flottafejlesztési hitelek kérése. Az amerikai-német viszony a kölcsönös rekriminációk jegyében állt. lckes belügymin. németellenes kijelentéseiért a kormány nem volt hajlandó Németországnak elégtételt adni. Ez a hangulat további elhidegüléséhez vezetett és az év végén a két ország nagykövetei állomáshelyeikről bizonytalan időre távol vannak. Közeledés gazdasági téren sem jött létre. A sajtó hangulata határozottan németellenes volt. A csehszlovák kérdés fejlődését az amerikai közvélemény a legnagyobb figyelemmel kísérte. A sajtó nem hagyott kétséget aziránt, hogy szimpátiái a csehszlovák oldalon vannak, csakúgy, mint az „Anschluss" alkalmával Schuschnigg oldalán. A zsidóság ellen hozott németországi rendszabályok az E. Á.-ban felháborodást keltettek, amit a sajtó erősen szított. Az angol-amerikai viszony további kimélvüléséhez vezetett a világnézeti felfogás hasonlóságán kívül a békés fejlődés szükségességébe vetett hit is, ami pl. a szudéta-krízis folyamán a kormányt automatikusan a nyugati demokráciák felé irányította. Washingtonban folytatott hosszas tárgyalások után nov. 17-én új angol-amerikai kereskedelmi szerződés jött létre. Egyes látogatások szintén az angolszász közösség tudatát voltak hivatva előmozdítani. Eden volt angol külügymin. decemberi nemhivatalos jellegű látogatását az amerikai közönség nagy érdeklődéssel kísérte. Gusztáv Adolf svéd trónörökös feleségével és Bertil herceggel az első svéd település 300 éves évfordulójának megünneplésére júliusban az E. Á.-ba látogatott. A spanyol polgárháborúval szemben az érvényben levő semlegességi törvény rendelkezései szabták meg a kormány állásfoglalását és jóllehet a közvéleménynek a barcelonai kormány iránt tanúsított rokonszenve ezzel,ellenkező intézkedések sürgetésében is megnyilvánult, az eredeti semlegesség vonalától a kormány nem tért el. Japán kínai politikája, nevezetesen az „open door" elvét sértő intézkedései több amerikai tiltakozást eredményeztek. Az amerikai repülőgépipar a kormány felszólítására nagyrészt beszüntette Japánba irányuló szállításait. A semlegességi törvény a japán-kínai viszályra nem nyert alkalmazást. Mexikó forradalmi reformjainak további kiépítése, nevezetesen az idegen tőke ellen irányuló kisajátítási politika a két ország viszonyának nagyfokú elmérgesedésére vezetett. Noha amerikai részről a Roosevelt-féle jószomszédsági politika szellemében messzemenő megértést tanúsítottak Mexikóval szemben, a két ellentétes álláspont áthidalása egyelőre lehetet-