Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Lettország

Az újonnan létesített köziigyi minisztérium a sajtó, rádió, idegenforgalmi és propagandaügyek irányítását van hivatva központilag intézni. Gazdasági téren az elmúlt esztendőt a nagyarányú építkezések folytatása jellemzi. A városi építkezések következtében mezőgazdasági munkáshiány állott elő, amelynek pótlására a kormány 20.000 idénymunkást hozott be Lengyelországból. Az általános prosperitás folytán a kormány helyzete szilárd és ha fordulnak is elő kormányellenes megmozdulások a radikális elemek részéről, ezek a kormányra vajmi kevés veszélyt jelentenek. A törvényhozás nevezetesebb alkotásai a katonai szolgálati kötelezettség módosításáról, a polgári törvénykezésről, a szövetkezetekről, a munkaidőről és a részvénytársaságokról szólnak. Külpolitikában: Lettország külpolitikájában az elmúlt év sem hozott változást. E külpolitikának célja az ország semlegességének biztosítása, amelyben a balti-entente-ra és a Népszövetségre támaszkodik. Ez azonban nem mondható negatívumokban kimerülő passzív politikának. Kerüli a semlegesség túlzott hangsúlyozását és politikájának öntudatos nemzeti jelleget igyekszik adni, ami megközelítően az aktív pacifizmus fogalmának felel meg. Visszautasítja azt a gondolatot, hogy a balti államok semlegességét egyik vagy másik nagyhatalom garantálja. Mivel azonban belátja, hogy a balti államok összességükben túlkicsiny súllyal bírnak ahhoz, hogy akár SzovjetOroszországgal, akár Németországgal szembeszállhassanak, kombinációba veszi a semleges államoknak az Északi-tengertől a Fekete-tengerig terjedő neutrális blokkja létesülését, ami konfliktus esetén automatikusan alakulna ki és képes volna a balti államokat hathatós védelemben részesíteni. A lett kormány emellett nem mulasztja el nemzetközi kapcsolatait kiépíteni és javítani. Ezt a célt szolgálták Munters külföldi utazásai, amelyek során az elmúlt évben Berlinben, Helsinkiben, Londonban, Moszkvában és Párizsban tett hivatalos látogatásokat. Lettország viszonya Szovjet-Oroszországhoz korrekt, sőt szívélyes. A lett-német viszony normálisnak mondható ugyan, de a balti bárók nagybirtokainak kisajátítása következtében a lettországi német kisebbség a lett-német viszony szempontjából tehertételt jelent. Lettország Nagy-Britanniához való kapcsolatait gondosan ápolja, benne látván külpolitikájának egyik támaszát. Lettországnak ez az orientációja, nem kevésbbé pedig népszövetségi és pacifista politikája brit részről jóakaratú támogatásra talál.