Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Kuba

szlovák megállapodást, francia barátsági szerződésének meghosszabbítását, román kereskedelmi, állategészségügyi és határforgalmi szerződéseit, német légügyi és kereskedelmi szerződéseit, olasz politikai megállapodását, valamint kereskedelmi pótszerződését, angol jogsegély-, továbbá kereskedelmi megállapodásait, bolgár barátsági szerződését, belga és török jogsegélyegyezményét, dán békéltetési, egyeztetési és döntőbírósági szerződését, svéd kereskedelmi és hajózási szerződését, stb. Magyar viszonylatban megemlítendő Stojadinovic külügyi expozéjában tett kijelentése, miszerint a viszony Magyarországgal szemben „érezhetően javult, a korrekt jószomszédi viszony szellemében". E kijelentést alátámasztani látszik a jugoszláv sajtó támadásainak szünetelése, sőt egyes sajtóorgánumok és közéleti személyiségek magyarbarát nyilatkozatai. A magyar napilapok — kettő kivételével — továbbra is ki voltak tiltva Jugoszláviából. A magyar-jugoszláv közeledés — dacára annak, hogy a vonatkozó tárgyalásokat a közvélemény és a sajtó rokonszenvvel fogadta — konkrét eredményt nem produkált. A magyar-jugoszláv viszonyt így továbbra is elsősorban a magyar kisebbségek sorsának alakulása befolyásolja. A szeptemberi I. belgrádi nemzetközi vásáron Magyarország egyike azon négy államnak, mely külön pavillonnal képviseltette magát. Ezt a hivatalos körök és a sajtó elismeréssel fogadta. Magyar követség: Belgrád, Kneginje Zorke ulica 74. Alth Waldemár lovag, rendk. köv. és megh. min., követ. KUBA. Köztársaság. Területe: 114.524 km

2. Lakossága (1936. végén): 4,008.169. A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban névleg résztvett a központi hatalmak ellen. Meghiúsult forradalmak 1917- (Jósé M. Gomez), 1919- (Carlos Garda Velez tb.) és 1931-ben (Mario G. Menocal). 1925-ben az Egyesült Államok K. javára lemondanak Isla de Pinos szigetéről. Elnökök: 1921. május 20-ig Mario G. Menocal tbk., 1925. május 20-ig Alfre'do Zayas, 1933. augusztus 8-ig Gerardo Machado y Morales tbk., 1934. január 16-ig Ramon Grau San Martin, kit a hadsereg lemondásra kény szerit, aztán Carlos Hevia, aki az elnökséget 1934. január 18-án átadja Mendieta ezredesnek. Utóbbi lemond és 1925. december 12-én Barnet-et nevezi ki. 1928-ban alkotmány változtatás. Államfő: dr. Federico Laredo Bru. Hivatalbalépett 1936. december 24-én.