Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Finnország

zetük a balti államokat az egymáshoz való közeledésre késztette, de összességükben is e két hatalommal szemben oly kis súllyal bírnak, hogy idegen támaszra szorulnak. Az észt-svéd kapcsolatok az év folyamán igen szívélyesek voltak és Észtországnak a Ealti-Entente-on kívüli támaszkeresése Svédországra is kiterjedt, Sandler svéd külügyminiszter jún. 12-én hivatalos látogatást tett Tallinn-ban. Akel külügyminiszter szeptember elején Varsóban tett látogatást. Résztvett továbbá a balti államok külügyminisztereinek júl. 1—3-i kaunas-i és dec. 9—11-i tallinn-i konferenciáján. Észtország megtiltotta területén a spanyol polgárháborúban szembenálló felek részére önkéntesek toborzását és résztvett a spanyolországi ellenőrzésben. Szerződések: Észtország életbeléptette a Finnországgal 1936-ban és Svédországgal 1937-ben kötött postaegyezményeket. Kereskedelmi és fizetési megállapodásokat írt alá és léptetett életbe Törökországgal, Németországgal és Franciaországgal. Aláírta és életbeléptette mexikói barátsági szerződését, kulturális egyezményt kötött Finnországgal. Csatlakozott a Párizsban 1919. október 13-án kötött légiforgalmi egyezményhez. Magyar viszonylatban: A Magyarországgal október 13-án aláírt kulturális egyezmény december 17-én lépett életbe. December 2-án pótjegyzőkönyv Íratott alá a kereskedelmi és hajózási egyezményhez, életbelépett december 17-én. Magyar követség: Helsinki, Kirkko Katu 2. Török Béla rendk. köv. és megh. min., követ. FINNORSZÁG. Köztársaság. Területe: 388.451 km. Lakossága: 3,807.163. A Népszövetségnek tagja. — 1917. december 6-án kimondja függetlenségét Oroszországtól. 1918-ban német segítséggel leveri a kommunista felkelést. Augusztus 5-én monarchia kinyilvánítása. 1919. április 17-én köztársasági alkotmány. A Szovjetuniótól a dorpati békében (1920. október 14.) a Pecsenga-területet, 1921-ben a Népszövetség döntése alapján az Aland-szigeteket kapja. Kormányzók: 1918-ban P. Svinhufvud, 1918—1919-ben fír. Mannerheim. Elnökök: 1919-től 1925-ig K. Stahlberg, 1931-ig K. P. Relander, 1937. február 15-ig P. E. Svinhufvud. Államfő: Kyösti Kallio, elnök. Megválasztva február 15-én, 6 évre. Hivatalba lépett március 1-én.