Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Brit Birodalom - Írország (Eire)

Változások az év folyamán: Kormányban: A júliusi választások után a kormányból kimaradt Josepli Connolly birtokügyi miniszter és James Geoghegan Attorney General. Parlamentijén: De Valera a parlamentet június 14-én feloszlatta, de előbb megszavaztatta azt a javaslatot, mely a választókerületek számát 153-ról 138-ra csökkentette. A július 1-én tartott általános választáson a Fianna Fail eggyel kevesebb mandátumot szerzett (tekintve, hogy az elnök nem szavaz), mint az összes többi mandátumok száma, úgyhogy időnkint a Labour-párt támogatását kénytelen igénybe venni. Az új parlament július 21-én összeült s 82 szavazattal 52 ellenében újból de Valerát választotta meg a végrehajtó tanács elnökévé. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: Az új alkotmány Írországot szuverén, független és demokratikus államnak minősíti, mely lényegileg, ha nem is kimondottan, köztársaság. Az állam élén a népszavazás útján 7 évre választott elnök áll, aki az esküt az alkotmányra teszi le s Ő nevezi ki a minisztereket és a hadsereg tisztjeit. Az új alkotmány a király személyét egyáltalában nem említi s az angol birodalommal való kapcsolatra csak burkolt célzást tesz. Visszaállítja a szenátust s az ír Szabad Állam elnevezés helyett az Eire megjelölést honosítja meg. Egyben kijelenti az alkotmány, hogy az állam területe az egész ír szigetet magában foglalja, de addig, míg az ország területi integritása helyre nem áll, az ír parlament által hozott törvények csupán arra a területre vonatkoznak, mely azonos a volt ír Szabad Állam területével. Az új alkotmányt — tervezet formájában — a kormány április 20-án hirdette ki s azt a választásokkal egyidejűleg július 1-én népszavazás alá bocsátotta, mely a tervezetet 686.000 szavazattal 528.000 ellenében elfogadta s így az a népszavazástól számított 180 nap múlva, december 29-én életbe lépett. Birodalmi vonatkozásban: Írország nem képviseltette magát a máj. 12-i koronázáson. Máj. 19-én de Valera a parlamentben kifejtette, miért maradt el Írország az Imperial Conference-ről. Az alkotmány életbelépése alkalmával az angol kormány nyilatkozatot tett közzé, mely szerint az új alkotmány Írországnak, mint a brit Commonwealth tagjának helyzetén nem változtat, Anglia azonban nem ismerheti el, hogy az Eire név használata vagy az új alkotmány bármely más rendelkezése jogot adjon Írországnak oly területre vagy oly terület feletti Külpolitikai adatok. 3