Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

Novemberben a szovjetkormány kettő-kettő kivételével megvonta a német és olasz konzulátusok működési engedélyét. A Szovjet-Unió a skandináv és balti államokat mentesí­teni igyekszik Németország befolyásától. A finn külügy­miniszter februári, a lett külügyminiszter júniusi és a svéd küliigymisizter júliusi moszkvai útja, valamint Jegorov szov­jet vezérkari főnök februári látogatása a balti államokban e cél szolgálatában állott. A szovjetorosz-cseh barátkozás egész éven át tartott. Hiva­talos látogatások és egyéb manifesztációk egymást érték. A Szovjet-Oroszország és Románia között Titulescu távo­zása óta megrendült bizalom helyreállítása terén semmisem történt, sőt a lengyel-román szövetség felfrissítése után a hangulat a leghűvösebbre fordult. Orosz részről ismételt uta­lás történt arra, hogy Besszarábiába oly terület, melyről a Szovjet-Unió sohasem mondott le. A szovjetorosz-török elhidegülés az év folyamán fokozó­dott. Többrendbeli heves orosz sajtótámadások mutatták azt az elégedetlenséget, melyet Moszkva a török kormány kül­politikája miatt táplál. "Ennek megfelelő hűvös volt a török külügyminiszter júliusi moszkvai fogadtatása. A szovjetorosz-lengyel viszony változatlanul hűvös. Ismé­telt határincidensek következtében többrendbeli éleshangú jegyzékváltás történt a két kormány között. A szovjet kül­politika nem koncedálja a lengvel-román barátság felfrissíté­sét, azt a jóviszonyt, melyet Varsó Berlinnel fenntart és azt, hogy Lengyelország a kollektív biztonság helyett a bilaterális szerződések rendszerét tette magáévá. Úgy Anglia, mint Franciaország levonták a konzekven­ciákat abból a hatásból, melyet a Szovjet-Űnió belső válsága annak külpolitikai helyzetére gyakorolt. Egyébként is mind­azokban a kérdésekben, melyek bizonyos európai államcsopor­tokat szembeállítottak egymással, a Szovjet-Unió oly szélső­séges álláspontot foglalt el, hogy az úgynevezett nyugati demokráciákkal rendszeres és komoly kollaboráció nem alakul­hatott ki. Litvinov máj. 18-án Párizsban tárgyalt Blum minisz­terelnökkel és Delbos külügyminiszterrel. A Szovjet-Unió és az Egyesült Államok viszonyában az év elején nem történt említésre méltó esemény. Litvinov azon­ban már akkor fáradozott, hogy Roosevelt elnökben több érdeklődést ébresszen az európai kérdések iránt, mert arra szá­mított, hogy ez az európai demokráciák irányzatának meg­erősödéséhez vezetne. A japán-kínai konfliktus kitörése után több érdeklődés mutatkozott Washingtonban a Szovjet-Únió iránt. Az amerikai flotta látogatást tett Vladivosztokban. A Szovjet-Unió — bár a nyilt beavatkozástól tartózko­dott — élénk figyelemmel kísérte a japán-kínai konfliktus fej­leményeit. Kína iránti szimpátiáit kimutatandó, aug. 21-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom