Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Ausztria

A volt szociáldemokrata párt semmiféle életjelt nem adott magáról. Tagjai nagyrészt a Hazafias Frontban szerepelnek. A kisebbségi kérdésben Schuschnigg április 14-i kismar­toni beszéde tartalmazott érdekes kijelentéseket. E beszédében azt hangsúlyozta, hogy Ausztriában mintaszerű kisebbségi jogot akar alkotni, mert azt kívánja, hogy az Ausztria terü­letén élő kisebbségek otthon érezzék magukat. Kijelentette még, hogy Ausztria német misszióját abban látja, hogy a kül­földi német kisebbségek népisége és kultúrája fenntartásának legyen szószólója. Gazdasági tekintetben az esztendő igen előnyös képet mutatott. A február hóban kiírt 180 millió sillinges 30 éves belső kölcsön célja munkaalkalmak létesítése és a gazdasági élet fellendítése volt. Az export kedvezően fejlődött. A külföldi adósság összege 1932 óta a felére csökkent. A Nemzeti Bank devizaállománya 100 millióval növekedett. Külpolitikában: Ausztriának az év folyamán követett kül­politikáját csaknem teljesen a német kérdés uralta. Amiként csaknem kizárólag Németországot érintette a kormány egész belpolitikai ténykedését domináló akciója az osztrák nemzeti érzés felébresztése érdekében, az osztrák külpolitika is a Német­országtól való függetlenség megőrzésére irányult. A kormány fenti kül- és belpolitikai törekvését össze kellett egyeztetnie az 1936. július 11-i osztrák-német megegyezés szellemével, továbbá ama politikával, amely a római jegyzőkönyveken keresztül a róma-berlini tengely lényéből is önként következik. Neurath báró német külügyminiszter február 22—23-án adta vissza Schmidt államtitkár előző évi berlini látogatását. Ugyanő augusztus elején néhány napi tartózkodásra Vorarl­bergbe érkezett, hol Schmidt államtitkár felkereste és vele hosszabb eszmecserét folytatott. Schmidt államtitkár szeptem­ber elején Göring miniszterelnököt látogatta meg. November elején Schmidt ismét Berlinben tartózkodott és Göringet újból felkereste. A két ország közötti kulturális, sport- stb. érintkezés feb­ruár havában részleges rendezést nyert. Júl. 6-án újabb német­osztrák megbeszélések kezdődtek Bécsben. Schacht dr., a birodalmi bank elnöke júniusban viszonozta Kienböck berlini látogatását. Az olasz-osztrák viszonyban, különösen az osztrák köz­vélemény részéről némi elhidegülés állott be. Mussolininak az osztrák hangulattal való elégedetlenségére volt visszavezetendő Schuschnig olaszországi látogatásának elhalasztása. A látoga­tásra április végén Velencében került sor. A novemberben Rómában tartott osztrák-olasz gazdasági tárgyalások során a két állam gazdasági viszonya kölcsönösen kielégítő megoldást nyert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom