Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Németalföld

Változások az év folyamán: Parlamentben : Ruys de Beerenbrouek, a II. kamara elnöke ápr.-ban elhúnyt. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : A növekedő nemzetközi feszültség folytán a parlament a rendes költségvetési kereten kívül, ú. n. hon­védelmi alap«-ot hozott létre, amely a fegyverkezés megerősí­tését és ezzel kapcsolatos intézkedések tételét célozza. Intéz­kedéseket tettek a határmenti erődök, valamint a parti védelem megerősítésére, a légi haderő kiépítésére, szabályozták a légi­védelmet, állami ellenőrzés alá helyezték a gázálarcgyártást és intézkedtek a termelésnek, fogyasztásnak és élelmiszerelosztás­nak háború esetén való rendezéséről. Többévi küzdelem után szept. 28-án N. is kénytelen volt az aranystandardról letérni, illetve valutáját leértékelni és az aranykivitelt betiltani, közvetlenül követve ezekben Francia­országot és Svájcot. A devalváció következtében az ország gaz­dasági helyzete javult. Az export emelkedett és a munkalehető­ségek az országban megnőttek. Nagy örömet idézett elő az egész országban és a gyarma­tokon Julianna trónörökösnőnek Bernhard Lippe-Biesterfeld-i herceggel szept. 7-én történt eljegyzése. Külpolitikában : A kormány égisze alatt máj.-ban nagy népszövetségi meetinget rendeztek. Utána 18.000 asszony tüntetett a Népszövetség mellett. Colijn min.-elnök, mint ünnepi szónok rámutatott arra, hogy N. híve a Népszövetségnek és híve az internacionalizmusnak, ami nem zárja ki a nacionaliz­must. Szükséges a Népszövetség reorganizációja, mivel a vál­tozott idők változott nemzetközi politikát igényelnek. A parlamentben számis ízben kifogás tárgyát képezte az a körülmény, hogy N. nem akarja felvenni a diplomáciai kapcso­latokat a Szovjetunióval, hogy az országban németellenes agi­táció folyik és hogy a nemzeti szoc. párt a német rezsimmel tart fenn kapcsolatokat. A sajtó némi nyugtalansággal fogadta a Komintern ellen irányuló német-japán egyezmény kötésének hírét. Lloyd George-nak a német gyarmati kérdésről tartott angol alsóházi beszédével kapcsolatban de Graeff külügymin. a parlamentben kijelentette, hogy N. soha egy tapodtat se fog gyarmataiból átengedni. H.-—belga viszonylatban az előző évben megnyilvánult gazdasági, társadalmi és kulturális közeledés folytatódott. Kölcsönös miniszteri látogatások a gazdasági viszonyt kimélyí­tették. Egy a Maas folyó lecsapolásából eredő vitás kérdést N. az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom