Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Mexikói Egyesült Államok

Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Calles tbk. volt elnököt Luis Morones munkásvezérrel, Leon volt min. és Ortega volt kormányzóval együtt az országból ismét kiutasították. A sztrájkmozgalmak továbbfolytak és a munkások követelései általában a kormány nyomásának hatása alatt teljesíttettek. Monterrey ipari gócpontban a munkaadók kommunistaellenes tüntetést rendeztek, mire Cardenas elnök kijelentette, hogy a munkaadók adják át az üzemeket az államnak vagy a munkásaiknak, ha a bérharcokba belefáradtak. Cáfolta, hogy a munkásmozgalmaknak kommunista jellege volna. A megalakult fascista szervezetet az elnök feloszlatta és vezérét, Nicolás Rodriguez tbk.-ot az országból kiutasította. Salvador és Nicaragua követségei ellen kommunista elemek merényletet követtek el; a tetteseket biztosíték ellenében szabadlábra helyezték. A földosztás nagyobb iramban továbbfolyt, részben az elnök személyes felügyelete alatt. A kiosztott földek megvédése céljából az agráristákat felfegyverezték és a hadsereg tartalékába osztották be őket. A kormánycsapatok többízben vertek le lázadásokat. A newyork-—buenos aires-i országút mexikói-—laredói szakaszát megnyitották. A kormány Trotzkij v. népbiztosnak letelepedési engedélyt adott, ami ellen több szakszervezet tiltakozott és őt fascistának és a radikális munkások ellenségének qualifikálta. Kisajátítási törvényt hoztak, melynek alapján a magánkézben levő ingók és ingatlanok nemcsak közérdekből, hanem szociális okokból is kisajátíthatok. A munkásoknak hetenként egy pihenőnapot biztosítottak törvény útján, teljes munkabérrel. Az ezüstpénzt ismét forgalomba helyezték. Külpolitikában : A Buenos Aires-ban tartott pánamerikai békekonferencián M. sikerrel lépett fel a Monroe-elv ellen. A spanyol »legális« kormánynak M. nagyszámú fegyvert szállított, a »nemzeti« kormány kinevezett követét ellenben néhány hónapi ottartózkodás után kiutasította. Az 1910-i forradalomban okozott károk fejében az Egyesült Államoknak újabb félmillió dollárt fizettek ki. Panama közt. elnöke és Nicaragua külügymin.-e M.-ban látogatást tettek. M. számos latinamerikai állammal kiadatási szerződéseket kötött. Magyar követség : Washington D. C., 1424-16th., NW. Pelényi János rk. k. és mh. min., követ.