Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)
Lengyelország
LENGYELORSZÁG. Köztársaság. Területe: 388.635 km*. Lakossága (1935-ben) : 33,823.000. A Népszövetségnek tagja. — 1918 okt. 7-én a régenstanács kiáltványában kimondja a három szétszakított rész egyesülését. Ugyanakkor a lublini kormány kimondja a l. köztársaságot. Nov. 11-én Pilsudski átveszi a katonai hatalmat. Nov. 22-én ideigl. alkotmányt léptetnek életbe. 1919 jan. 23-án a csehek elfoglalják Teschent. Febr. 20-án Pilsudski ideigl. államfő lesz. 1919—1920 l.—szovjetorosz háború. 1920 júl. 28-án a Legfőbb Tanács döntése értelmében a l.-ek és csehek közti vitás területeket megosztják. 1920 aug. 15—18-án a szovjetorosz hadsereg vereséget szenved Varsó előtt. Okt, 3-án Zeligowski tbk, elfoglalja Vilnót. 1921 márc. 17-én elfogadják az alkotmányt. Márc. 18-án megkötik a rigai békét a Szovjetúnióval. Márc. 20-án népszavazás Felső-Sziléziában, melynek eredményekép a népszavazási területet megosztják L. és Németország között. 1922 dtc. 9-én Narutoviczot köztársasági elnökké választják, de harmadnapra meggyilkolják. Utódjául dec. 20-án Stanislaw Wojciechowskit választják. 1926 máj. 12-én Pilsudski puccsal átveszi a hatalmat, de az elnöki méltóságot visszautasítja. 1935 ápr. 23.-i új alkotmány. Máj. 12.-én Pilsudski meghal. Államfő: Ignacy Moácicki köztársasági elnök. Megválasztva 1926 jún. 1-én, majd 1933 máj. 8-án, jún. 4-i hatállyal, 7 évre. Hadseregfelügyelo: Edward Smigly-Rydz marsall (megbízva az államfő hadúri szuverén jogainak gyakorlásával). Kormány: Kinevezve 1936 máj. 15-én. Min.-elnök és belügy: FeliejanSlawojSkladkowski tbk. Min.-elnök-helyettes és pénzügy : Eugenjusz Kwiatkovski Külügy : Józef Beck Hadügy : Tadeusz Kosprzycki Közoktatás : Wojciech Swietoslavski Kereskedelem : Antoni Román Vasút: Juljusz Ulrich ezr. Népjólét: Marjan ZyndramKoscialkowski Földmívelés : Juljusz Poniatowski Posta és távírda : Emil Kalinski Igazságügy : Witold Grabowski Parlament (Országgyűlés) : Kétkamarás rendszer. Az 1935-i alkotmány a választásokat tulajdonképpen korporációs alapokra fektette, tehát az országgyűlésben pártok nincsenek. Szenátus : 96 tagja van, kiknek 2/ 3-a a szenátorválasztó joggal bíró polgárok által választott elektorokból álló vajdasági választógyűléseken választatik, 1/ 3-át az államfő