Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)
Jugoszlávia
letartóztatták és Arnautovic-ot az államvédelmi bíróság 15 évi fegyházra ítélte. A merényletet követő napon Stojadinovic az általános felháborodást kormányrekonstrukcióra használja fel, Zivkovic hadügymin.-t elejti, Djordjevic kormánybalépése révén pedig megszerzi a parlamenti földművesklub támogatását. Az obstrukció letört és a költségvetést megszavazták. Stojadinovic min.-elnök ezután Zivkovic tbk. több magasállású hivét nyugdíjazza és a hadsereg vezetését nagyrészt átszervezi. Zivkovic megkísérli felvenni a harcot a kormánnyal, átszervezi a Jeftic-féle Jugoszláv Nemzeti Párt-ot és annak élére áll, a kísérlet azonban nem jár sikerrel. Stojadinovic pártja, a Jugoszláv Radikális Egyesülés jún. 1-én Belgrádban alakuló közgyűlést tart. A programmbeszédben Stojadinovic kifejti, hogy a horvát kérdést a közigazgatási önkormányzat kifejlesztése útján akarja megoldani. Hangoztatja továbbá az összes állampolgárok, nemzetiségek és vallásfelekezetek egyenlőségének elvét. A horvát kérdésben Stojadinovic igyekezett is felvenni az érintkezést a horvát vezető emberekkel, de kiegyezési alapot nem találtak. Maőek azon az állásponton áll, hogy a kérdés alkotmányjogi megoldására csakis egy szabad és titkos választások alapján összehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés volna hivatott, viszont Stojadinovic szerint erre szükség nincs, mert pártja a szerb többséget képviseli és a vele koalícióban levő szlovénekkel (Koroáec) és mohamedánokkal (Spaho) együtt hivatott a horvátokkal a j. nép nevében tárgyalni. Stojadinovic mindazonáltal különböző intézkedéseket tett a horvátok megnyugtatására és kibékítésére, Pál régenshg. pedig londoni útját megszakítva, nov. 8-án kihallgatáson fogadta Maceket. A parlamenten kívüli ellenzéki pártok, amelyek a választásokon Macekkel közös listával vettek részt, továbbá az Aca Stanojevic-féle óradikálisok nov. havában közös programmban állapodtak meg, amelyek főpontjai a következők : elismerik a horvát nép történelmi individualitását és hajlandók azzal megegyezést keresni, követelik a kormány által ígért alkotmányjogi reformok sürgős meghozatalát (új választótörvény, sajtótörvény, gyülekezési- és pártalakítási törvény), a demokratikus és parlamentáris rendszer visszaállítását és végül a szerbek, horvátok és szlovének helyzetének mindhárom törzs megelégedésére való végleges rendezését. Macek azonban e pártokkal érdemleges tárgyalásokba nem bocsátkozott. Az ősszel megtartott községi választásokon a kormánypárt ismét főleg Macek-féle egyesült ellenzékkel állott szemben. A szavazatok 81'4%-át a kormány, 29%-át a Macek-féle ellenzék nyerte. A szávai bánságban Macekre esett a szavazatok 84%-a. Az év végén a kormány a parlament elé terjeszti az 1935-ben aláírt konkordátumot. Az ismertté vált szöveg szerb pravoszláv