Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Franciaország

Változások az év folyamán : Kormányban : A Laval-kormány jan. 22-én lemondott és Sarraut kapott megbízást új kormány alakítására. Jún. 4-én Sarraut kormánya lemond, a kormányalakításra Blum kap megbízást, aki azt a szocialista és a radikális pártból állítja össze. Roger Salengro belügymin. nov. 18-án politikai hajsza következtében öngyilkos lesz. Utódává Dormoy-t nevezik ki. Parlamentben : A képviselőházi választások a szocialisták erős előretörését eredményezték (146 mandátum 97 helyett). A kommunisták sikere még nagyobb volt (10 helyett 72), a radikálisok ellenben 158 mandátum helyett csak 115-öt kaptak. Pontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : Az esztendőt a jobboldali szervezetek ere­jének és befolyásának fokozatos csökkenése, a jobboldali ligák feloszlatása és a baloldali erők előretörése jellemzi és pedig úgy a parlamentben, mint azon kívül. Ez a folyamat heves megráz­kódtatásokkal járt, melyek sztrájkokban, erőszak alkalmazásá­ban és nyugtalanságban- nyilvánultak. A Laval-kormányt a baloldali erők elsősorban abesszíniai engedékeny külpolitikája miatt támadták, de bukásához hozzá­járult a számtalan décret-loi kibocsátásával gyakorolt szigorú deflációs politikája, melynek folytán nemcsak a munkabérek és munkaalkalmak csökkentek, hanem a kiskereskedelem és a középosztály is válságos helyzetbe került. A kormány helyzetét nehezítette a baloldali pártok agresszív magatartása a jobboldali ligák ellen is. Sarraut sietve enyhített a deflációs politikán és úgy kül-, mint belpolitikájában egyre erősebben balfelé kanya­rodott. A radikálispárt végrehajtóbizottsága jan. 18-án Daladier-t választotta elnökévé és Herriot ugyanakkor bejelentette, hogy lemond min.-ségéről. Példáját Bonnet, Paganon és Bertrand min.-ek is követik és erre az egész Laval-kormány demisszionál. A parlament elkezdte a választójogi reform tárgyalását, azonban végül is az eddigi választójog mellett maradt meg. Febr.-ban Bainville jobboldali író temetésén az Action Fran^aise tagjai merényletet követnek el Léon Blum, a szo­cialistapárt vezetője ellen, ki meg is sebesül. Következőleg Sarraut a baloldali pártok nyomása alatt elhatározza a jobb­oldali ligák feloszlatását, a szocialista-kommunista Front Popu­laire pedig a kormány engedelmével tüntetést rendez a merény­let miatt. Charles Maurras-t, az Action Fran^aise vezetőjét gyil­kosságra való felbujtás miatt elítélik. Breton autonomisták a nantes-i és rennes-i prefektúrák ellen ápr.-ban merényleteket követnek el. A választások után a Sarraut-kormány a parlament meg­nyitásáig tovább vezette az ügyeket. Máj. végén a nehézipari

Next

/
Oldalképek
Tartalom