Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

Swietostavski lengyel közokt. min. máj.-ban Stockholmban tett látogatást. Szerződések : S. életbeléptette magyar kettős adóztatási, valamint olasz árucsere- és fizetési forgalmi egyezményét. Magyar viszonylatban : A két ország közti gazdasági kapcsolatok az év folyamán örvendetesen fejlődtek. A s. trónörökösnő aug.-ban Budapesten járt. Magyar követség : Hága, Oranjestraat 8. Magyary Antal rk. k. és mh. min., követ. SZOCIALISTA TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE. (Szovjet-Únió.) Szövetséges állam. Tagjai az Orosz, Ukrajnai, Fehérorosz, Azerbejdzsáni, Georgiái, örmény, Turkmén, I zbék, Tádzsik, Kazak és Kirgiz szocialista szovjet köztársaságok. Területe: 21,177.000 km

2. Lakossága (1935-ben): 170,500.000. A Népszövetségnek tagja. — A forradalmi események következtében II. Miklós cár 1917 márc. 15-én lemond, mire Oroszország Kérenszki vezetése alatt köztársasággá alakul át. Nov. 7-én a kommunista párt erőszakkal veszi át a hatalmat Pétervárott. Lenjin és Trockij alatt megalakul a Népbiztosok Tanácsa. 1918 jan. 16-án ül össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, melyet szétkergetnek és helyébe a tanácskongresszus lép. A központi hatalmakkal a bresztlitovszki békét (1918 márc. 3.) kötik. Az 1919. és 1920. évek folyamán dúl a polgárháború, mely a szovjetellenes csapatok vereségével végződik, és a lengyel háború, mely a rigai békével (1921 márc. 18.) fejeződik be. 1922 végén az eddig alakilag független tanácsköztársaságok szövetkeznek. A Szövetség alkotmányát 1923 júl. 6-án fogadják el. 1935-ben alkotmánymódosítás. 1936 dec. 5-én új alkotmány. A Sz. a volt orosz területekből elismerte Észt-, Finn-, Lett-, Litván- és Lengyelországok kiválását, lemondott Karsz és Ardahanról (Törökország javára), de Besszarábiáról nem. Az 1936 dec. 5-i alkotmány szerint a legfőbb állami hatalom letéteményese a Szovjetunió Legfelső Tanácsa (parlament). Ennek hatáskörébe tartoznak az összes felségjogok és birodalmi ügyek. Két házból áll, úgymint a Szövetségi tanácsból és a Nemzetiségi tanácsból. A törvényhozási jogot az alkotmány kizárólag eme Legfelső Tanácsnak tartotta fenn, ezzel szemben azonban átruházza az államkormányzati hatalom jelentős részét, a többi között azokat a funkciókat is, melyek a külfölddel való érintkezést teszik szükségessé, a Legfelső Tanács Elnökségére. Az új alkotmánynak a Legfelső Tanácsra vonatkozó része még nincs végrehajtva és így az év végével sem a Tanács, sem annak elnöksége nem működött. A törvény eme