Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Svájc

Külpolitikában : Uruguay kezdeményezésére az amerikai országok aug.-ban közvetítést kíséreltek meg a polgárháborús feleknél. Egy másik kísérlet angol és francia kezdeményezésre nov.-fcen történt. A harcban álló feleket egy hatalom sem ismerte el hadviselőként. Idegen 1 ajóknak a szabad tengeren való feltartóztatása miatt sorozatos incidensek támadtak. Aug.-ban az összes európai országok megegyezést létesítettek, amelynek alapján mindennemű hadianyag ki- és átvitelét S. felé betiltották. A megegyezés végrehajtását egy Londonban székelő nemzetközi (non-intervenciós) bizottság ellenőrzi. A s. kormánynál akkreditált dipl. missziófőnökök javarészt elhagyták S.-ot és francia területen székelnek, ahonnan szükség esetén félhivatalosan a nemzeti kormánnyal is érintkeznek. A legtöbb misszió Madridban ügyvivőt hagyott hátra. Magyar követség : Madrid, Paseo de la Castellana 49. Wodianer Andor köv. tan., ügyvivő (az év végén Lisszabonban székel). SVÁJC. Konfederáció (Eidgenossenschaft). Területe : 41.295 km

2. Lakossága (1935ben) : 4,163.000. A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban semleges maradt. Örökös katonai semlegességét a versaillesi béke megerősíti. Vorarlberg csatlakozása Svájchoz 1919-ben meghiúsult. Liechtenstein-nel 1923-ban vámúniöra lép. Szövetségi elnökök 1918 óta: Félix Louis Calonder. Gustav Ador, Motta, Schulthess, Haab, Kari Scheurer, Ernest Chuard, Musy, Haberiin, Motta, Schultes, Haab, Musy, Haberiin, Motta, Schulthess, Pilet-Golaz, Rudolf Minger. Szövetségi elnök : Albert Meyer. Megválasztva 1935 dec. 11-én. Hivatalba lépett 1936 jan. 1-én, 1 évre. Kormány (Szövetségi Tanács) : Mandátuma 1939 végéig terjed. Szövetségi tanácsosok : Politika (külügy): Giuseppe Motta Belügy : Philippe Etter Pénz- és vámügy : Albert Meyer Katonai ügyek : Rudolf Minger Igazság és rendőrség : Johannes Baumann Közgazdaság : Hermann Obrecht Posta és vasút: Marcel Pilet-Golaz Parlament (Bundesversammlung) : Kétkamarás rendszer. Rendi Tanács (Stánderat) : 44 tagját a kantonok választják, alkotmányuk szerint 1—4 évre, kantononkint kettőt, félkantononkint egyet. Utolsó választások 1935 okt. 27-én. Elnöke Edvin Hauser.