Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)
Litvánia
LETTORSZÁG. Köztársaság. Területe: 65.791 km 2. Lakossága (1934-ben): 1,939.350. A Népszövetségnek tagja. — Volt orosz terület. 1917 márc. 13-án kikiáltják az autonóm köztársaságot, 1918 nov. 18-án a függetlenséget, melijet a Szovjetunió a moszkvai békében (1920 aug. 11.) elismer. 1922 febr. 15-i alkotmány. Észtországgal 1927-i vámunió (nincs végrehaitva). Államfők : 1918—1927-ig I. Tschakste, 1927—1930-ig C. Zemgals. Államfő: Albert Kviesis, köztársasági elnök. Megválasztva 1930 ápr. 9-én, újraválasztva 1933 ápr. 4-én, 3 évre. Kormány : 1934 május 17-ike óta diktatúra. 1934 márc. 17-óta Ivarlis Ulmanis Margers Skujenieks Karlis Ulmanis Vilis Gulbis Ludvigs Ekis Janis Balodis tbk. Augustus Tentelis Vladislav Rubulis Hermans Apsits Bernhards Einbergs Janis Birznieks Parlament: 1934 máj. 17. óta működése felfüggesztve. Változások az év folyamán : Kormányban : Júl. 10-én a lemondott Adamovics közokt. és Kaulins földm. min. helyébe Tentelis és Birznieks kerültek. Pontosabb események az év folyamán : A kormány febr.-ban a még fennállott 22 parlamenti pártot feloszlatta és ezzel azok végleges megszűnése formailag is befejezést nyert. A feloszlatott pártok helyébe a kormány a szakszervezeteknek és szövetkezeteknek tevékenységét kívánta állítani és ezeknek újbóli megszervezésére a belügyminisztériumban külön osztályt állítottak fel. A kormány a munkáskérdésnek is nagy figyelmet szentelt, aminek következtében munkáskörökben bizonyos megnyugvás volt tapasztalható. A gazdasági törvények következtében a L.-i német kisebbség tradicionális szervezeteit a feloszlatás veszélye fenyegeti, ami a kisebbség körében nagy nyugtalanságot eredményezett az év második felében és a Németországhoz való viszonyt befolyásolja. Külpolitikában : L. azon törekvése, hogy az országot valóban l.-é tegye, egyrészt Németországgal, másrészt LengyelMiniszterelnök : Hely. min.-elnök : Külügy: Belügy : Pénzügy: Hadügy : Közoktatás : Népjólét : Igazságügy : Közlekedés : Földmívelés :
