Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Görögország

esztendőhöz képest határozott javulás észlelhető, mely jelenség részint a mezőgazdasági cikkek árainak emelkedésére, másrészt azonban a kormány által foganatosított takarékossági rendszabályokra vezethető vissza. Márc. elsején tört ki ezen év első forradalmi megmozdulása, melyet a flottából politikai okokból mellőzött tisztek készítettek elő. Ezen zendülés véres leverése után Venizelosz híveinek menekiilniök kellett. Tzaldárisz és Kondilisz ekkor még nem tartották az államforma felvetésének kérdését aktuálisnak. A belpolitikai helyzet nyugtalansága legjobban jut kifejezésre a miniszteri tárcák folytonos cserélgetésében. A nemzetgyűlési választások júl. 9-én mentek végbe, de ezeknek nem sikerült a felizgatott kedélyeket lecsillapítani. Szept. 9-én Theotokisz volt min. 30 royalista tiszt kíséretében behatolt a min. tanácsba és kényszerítette a min. elnököt, hogy nyiltan a monarchia visszaállítása mellett foglaljon állást. A nemzetgyűlést okt. 10-re hívták össze. A köztársasági alkotmány eltörlésére és a királyság visszaállítására irányuló aktusok késlekedése a hadsereg zendíilésére vezetett, mely vérontás nélkül, igen gyorsan folyt le. A szárazföldi, vizi és légi erők három megbízottjából alakult forradalmi bizottság Tzaldáriszt lemondásra kényszerítette és Kondiliszt bízta meg kormányalakítással. Tzaldárisz és pártja tiltakozásul kivonult a nemzetgyűlésből, mire a fenti változtatásokat Kondilisz a visszamaradt 54 képviselővel fogadtatta el. A nemzetgyűlést elnapolták. A Kondilisz régenssége alatt nov. 3-án megtartott plebiscitumon a nép a szavazatok 98%-ával a monarchia visszaállítása mellett döntött. A nov. 21-én visszatért király függetlenítette magát a royalista pártok gyámkodásától és semleges kormányt nevezett ki, széleskörű amnesztiát adván az elmúlt esztendők politikai bűnöseinek. A Demerdzisz-kormány jan. 26-ára új választásokat írt ki, ami meglehetős megnyugvást keltett. Külpolitikában : Az esztendő folytonos zavargásai miatt a g. kormányok igyekeztek magukat külpolitikai téren minden határozott lépéstől visszatartani. A Balkán-Entente máj.-ban Bukarestben megtartott értekezletén G.-nak sikerült a Balkánés Kis-Entente kooperációjából folyó kötelezettségeinek kedvező resztriktív interpretálását szövetségeseivel elfogadtatni, éppen így foglalt állást a középeurópai biztonság kérdésében, ahol kollaborációját attól tette függővé, hogy az semmiben sem ellenkezik saját érdekeivel. Az olasz-ethiopiai háború kapcsán azonban a gazdasági szankciók kimondásához csatlakozott és az angol kormány kérdésére G. kijelentette, hogy olasz támadás esetén segélynyujtási kötelezettségének meg fog felelni. Jugoszlávia a márc. forradalomkor repülőgépek átengedé-