Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Bulgária

Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : Parlament hiányában a törvényerejű ren­deleteket egy kodifikáló bizottság készíti elő, min.-tanács hagyja jóvá, a király szentesíti. Az összes politikai pártok fel­oszlatva maradtak. Georgiev min.-elnök bukásának közvetlen oka a Népszövet­ség pénzügyi bizottságának kedvezőtlen döntése volt, mely a kormány pénzügyi politikáját elhibázottnak minősítette. Lemondása után a közismerten királyhű Zlatev tbk. kapott kormány alakítására megbízást, akinek a hadsereget a politi­kából kivonnia és a baloldali elemeket a hadseregből eltávolí­tania nem sikerült. Az ellenzéki szervezkedés megbénítása cél­jából Tzankov és Georgiev volt min.-elnököket egy szigetre internáltatta, ezen rendszabályt azonban a kabinet többi tag­jai nem helyeselték, mire bekövetkezett a kormány bukása. A diktatúra lényegesen enyhült Tosev volt követ régime-je alatt, a katonai liga befolyását sikerült háttérbe szorítani és a köz­hivatalokban elhelyezkedett katonatisztek rendeletet kaptak, hogy vagy vonuljanak be csapattesteikhez, vagy lépjenekki a had­sereg kötelékéből. Tosev kormányzása alatt az általa egy puccskí­sérlet miatt száműzött köztársasági érzelmű Damjan Yelcsev ezr. és társai visszaszöktek B.-ba és nagyobbszabású összeesküvést készítettek elő. Erre a kormány idejében rájött, Velcsevet tár­saival elfogatta és ellenük hazaárulás! pert tett folyamatba. Tosev azonban nem volt képes kormányzásra alkalmas állampártot szervezni, miért is a beígért belpolitikai kibonta­kozást sem tudta megvalósítani és nov. 23-án lemondott. Helyébe a király Kioszeivanov volt külügymin.-t nevezte ki, akinek programmja az országot a normális alkotmányos élet­hez visszavezetni. Kormánya a politikai életben eddig szerepet nem játszott személyiségekből áll. Törvényeket hoztak a munkásszervezetek megalakításá­ról, a kivitel ellenőrzéséről, kiadatási és bírói jogsegélyről, a sajtó ellenőrzéséről, a politikai pártokat feloszlató törvény ki­egészítéséről, olaj- és sómonopólium megszüntetéséről és egy exporthivatal felállításáról. Külpolitikában : B. tovább is tartózkodott minden olyan kombinációba való belépéstől, melynek tendenciája a jelenlegi határvonalak megerősítése lett volna. Folytatta a Georgiev­kormány által megkezdett külpolitikáját, melynek végső célja a fajrokon Jugoszláviához való közeledés. Kioszeivanov min.­elnök programmjában ezt kifejezetten hangsúlyozta. Ennek a politikának konkrét eredményei eddig az 1934-i b.-jugoszláv keresk. egyezmény és az 1935 febr.-i tárgyalások eredménye­ként egyszerűsített útlevél- és vízumrendszer életbeléptetése. Az év legvégén engedélyezte a jugoszláv kormány két b. újság árusítását Jugoszláviában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom