Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)
Brit Birodalom - Nagy-Britannia és Észak-Írország
harmadrészének megfelelően fogják korlátozni. Ezen egyezmény a francia sajtóban angolellenes éllel heves támadásokban részesült, aminek ellensúlyozására Eden Párisba, majd Rómába utazott, ahol az olasz—abesszin konfliktus ügyében is tárgyalt és Mussolini előtt ismertette a b. kormány békéltető javaslatát. Ezt Olaszország nem fogadta el tárgyalási alapul sem, dacára annak, hogy területi koncessziókat is nyert volna. (N.-B. a terv szerint Abesszíniának kárpótlásul átengedte volna Zeila kikötőjét.) Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a b. kormány Olaszország erőszakos abesszíniai akciója ellen foglalt állást, az olasz sajtó heves a.-ellenes támadásokba fogott. A Párisban aug.-ban folytatott francia—olasz tárgyalások, melyeken Eden résztvett, sikertelenek maradván, mert a b.—francia javaslat az olaszoknál visszautasításban részesült, és az olasz sajtótámadások továbbfolyván, a b. kormány visszahívta a szabadságon levő min.-eket, a flottát készenlétbe helyezte és nagy részét a Földközi-tengerre küldte, egyben pedig csapatokat küldött Egyiptomba és a Szudánba. A továbbiakban a b. kormány egyrészt kollektív akció útján igyekezett Olaszországot fékezni, másrészt a francia kormánnyal egyetértésben keresett oly békés megoldást, amely az olasz igényeket legalább részben kielégíti. Az Olaszország ellen hozott népszövetségi szankciós határozatokat az a. közvélemény helyeselte, a dec.-ben megszületett Hoare—Laval-féle b.—francia közös béketerv ellen azonban, amely Olaszországnak Abesszíniában jelentős előnyöket és területi nyereséget nyújtott volna, oly hevesen foglalt állást, hogy a kormány helyzete erősen megingott és azt csak Hoare feláldozásával lehetett megmenteni, aki le is mondott. Az Egyesült Államokkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek a b. kormány nem tett eleget. A két ország sajtójának hangja egymással szemben általában barátságos volt és véleményeik különösen az olasz—abesszin viszály kérdésében egyeztek. Az osztrák kancellár és külügymin. márc.-i londoni látogatását az a. sajtó igen barátságosan fogadta. A görög király restaurációját az európai sajtó nagyrészt a b. befolyás érvényesülésének tudta be, tekintettel arra, hogy György király Angliában élt és az a. királyi házhoz rokoni kapcsok fűzik. A szankciós eljárás által okozott kárainak megtérítéséül N.-B. Jugoszláviának behozatali engedményeket nyújtott. A washingtoni tengeri leszerelési egyezményben stipulált leszerelési konferencia dec. 9-én Londonban ült össze. Résztvettek benne a fenti egyezmény aláíró hatalmai. Az év végéig nem volt eredménye, mert a japánok a tengeri paritást követelték a b. és amerikai flottákkal, amely kívánsággal az utóbbi két delegáció szembehelyezkedett.