Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Svájc

Pártok: Radikális-demokrata 15(17) Katolikus-konzervatív 19 (19) Kisgazda, ipari és polgári párt 3 (3) Liberális demokrata 2 (2) Szociáldemokrata 3 (1) Pártonkívüli 2 (2) Nemzeti Tanács (Nationalrat): Választások 1935 okt. 27-én, 4 évre. Elnöke Rudolf Reichling. Pártok : Radikális-demokrata 48 (52) Szociáldemokrata 50 (49) Katolikus-konzervatív 42 (44) Kisgazda, ipari és polgári 21 (30) Liberális-demokrata 7(6) Szabad és demokrata párt 7 (—) Független 7 (—•) Egyéb 5 ( 6) 187 Változások az év folyamán: Kormányban : Schulthess szöv. tanácsos ápr.-ban lemondott a közgazdasági departement vezetéséről. Helyébe Obrecht képviselőt választották meg. A Szövetségi Tanács elnökévé dec. 11-én Meyert, alelnökévé Mottát választották az 1936. évre. Parlamentben : A választások után a szociáldemokraták lettek a legerősebb párt, de ez semmiféle következménnyel nem járt a kormányzat terén. Két új pártfrakció keletkezett. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : S. 5 népszavazást tartott: a febr. 24-i a katonai ujoncképzés meghosszabbítása mellett döntött, a máj. 5-i a forgalomnak az autó és vasút közti kötelező megosztása ellen, a jún. 7-i az aranystandard fenntartása mellett, a szept. 8-i az alkotmány teljes revíziója ellen, az okt. 27-i új parlamentet választott. A gazdasági krízis nem szűnt meg. A munkanélküliség növekedett, a keresk. és fizetési mérleg visszaesett, az exportipar részben katasztrofálisan összezsugorodott. A keresk. mérleg deficitje a kompenzációs rendszer folytán mindazonáltal erősen csökkent. Törvényeket hoztak a polgári légvédelemről, az ujoncképzésről, a bankok és takarékpénztárakról, a szállodai és hímzőipar védelméről. Külpolitikában : A Népszövetség végleg levette napirendjéről a világháború alatt kárt szenvedett s.-iak kártalanításá-